Folia archeologica 11.

Mihalik Sándor: Küzdelem a körmöcbányai kőedénygyártásért

Küzdelem a körmöcbányai köedényjQ'ártásért 243 Sajátos különlegességű gyártmányok azok a zsindelyszerű, pikkelyes peremű tányérok, amelyek bemélyedő közepét Körmöcbánya városának és bányaművelésének plasztikus képe díszítik. Az Iparművészeti Múzeumban őrzött tányérhoz 1958 legvégén örvendetesen csatlakozott az az ikerpéldány, amelyet az egykori Kilényi Hugó-féle gyűjtemény még mindig kallódó darabjai közül szerzett meg a Magyar Nemzeti Múzeum újkori osztálya. (XXXII. t.) Már Tasnádiné Marik Klára rámutatott arra,

1

1 hogy a tányérok közepét díszítő város- és bányakép öntöttvas eredetire vezethető vissza. 41. ábra Vasműves minták és emlékek alapján való dolgozásra utal az Iparművészeti Múzeum színesmázú, kőedénymasszából készült s bányászalakot ábrázoló szobra is. (XXXIV. t.) Noha jelzetlen, de Tasnádiné kutatásai és feltevése alapján körmöcbányai alkotásnak kell tartanunk. Héjjné Détári Angela bukkant

1

2 ennek a bányászfigurának másfél centiméterrel magasabb öntöttvas, mintául szolgáló példányára. A gyár legrégibb darabjai KR betűkkel és félhold alakú jeggyel vannak ellátva. A későbbiekben Körmöcbánya német, 1840 táján mégcsak néha, majd 1884-től állandóan magyar neve szerepel. MIHALIK SÁNDOR KAMPF UM DIE STEINGUTFABRIKATION IN KREMNITZ Die Kremnitzer Steingutindustrie verdankte ihre Entstehung der nahen und billigen Beschaffungsmöglichkeit von geeignetem Ton und anderen von der Fabrikation benötigten Werkstoffen, nicht zuletzt aber jenem Drang 1

1 Tasnádiné Marik К., IMÉ 1 (1954) 93. 1

2 Héjjné Détári AIMÉ 2 (1955) 78. 16«