Folia archeologica 11.

Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése

208 Temesváry Ferenc Kutatásunk még nem teljes, mivel a levéltári anyagnak csak egy részét sikerült áttekinteni. Eddigi adataink is azonban bizonyítják, hogy a Kimerek kiemelkedtek a fegyverkészítő mesterek népes családjából s ellenállást jelentettek az osztrák vadászfegyver iparral szemben. Megjelentek a világkiállításokon, fegyvergyárosokkal tárgyaltak, az újtípusú fegyverekről nyilatkoztak. így a magyar vadászfegyveripar a külföld előtt egyet jelentett a Kirner család iparával. A cég alapítója, Kirner György, a bajorországi Maninban született 1781ben. — 15 éves korában már Bécsben találjuk, ahol a legkiválóbb mestereknél gyarapítja tudását. Mikor felszabadul, bejárja Ausztriát, Bajorországot, és hosszabb időt tölt Prágában. 1809-ben Bécsben megnősül. Gyermeke megszületése után Magyarországra jön. Letelepedési helyül Budát választja.

4 1813. december 24-én megkapja a polgárjogot.

5 Kirner Györgyöt még tizennégy évig itt találjuk. Az átköltözés Pestre feltételezhető, hogy 1827-ben történt. Ugyanis 1826-ban már kissé meggazdagodott, néhány segédet foglalkoztatott s így a budai kis üzlet már igényeinek nem volt megfelelő. Ismeretes, hogy Budáról Pestre a Párizsi-közbe telepedett át, de üzletét az Úri utcában az ún. Trattner— Károlyi-féle házban nyitotta meg. József fiát, a későbbi híres fegyverművest 1824-ben fogadja inassá, s három év után 1827-ben már Pesten szabadítja fel. Kirner József, aki ekkor 18 esztendős, még további két évig apja műhelyében dolgozott. 1829-ben vándorútra ment. Felkereste apja egykori mestereit. Bécsben szorgalmas munkával tökéletesítette ismereteit. Közben apja 1831. augusztus 17-én Pesten is megkapta a polgárjogot.

6 Ezzel megindult a felfelé ívelés korszaka. Ugyanebben az esztendőben fia Bécsből Lüttichbe, majd Brüsszelbe ment. Behatóan tanulmányozta a belga fegyverkészítés technikáját. Munkái, valamint egykori feljegyzései is bizonyítják, hogy a belga iskolától sohasem tudott elszakadni. Brüsszelből Párizsba ment, majd Prágába. Novack prágai mester műhelyéből 1832-ben visszatért Magyarországra s még ugyanebben az esztendőben megszerezte a polgárjogot.

7 Apja kérésére mestervizsgát tett, kitűnő eredménnyel. Ekkor a Kirner család életének egyik szép, ha nem is a leggazdagabb szakasza lezárul. Ugyanis apja társául fogadja. 1832-ben megszületett a „Kirner és Fija", vagyis a „Kirner és Fia" cég s ezzel megkezdődött a Kimerek történetének második korszaka. 1832-ben Kirner József megnősült. Felesége a gazdag Helfmann lakatos leánya volt. E házasság az üzlet alapjait anyagilag megerősítette. Segédeket ugyan már a Trattner-Károlyi házban berendezett üzemében is foglalkoztatott, de József nősülése után az üzem hirtelen tőkéhez jutott, s így szélesebb alapokra lehetett fektetni a termelést. 1835-ben a segédek száma jelentősen megnövekedett. Ezért határozták el az üzemnek a Szervita tér 2. szám alá való átköltözését. Időközben Józsefnek három leánya és két fia született. Közülük József a későbbi híres puskaműves, 1838-ban. A Kirner család nagyratörő terveit mi sem 4 Gelléri M., Magyar ipar úttörői. Élet és jellemrajzok. (Bp. 1887) 59. 6 Jllyefalvi: Pest és Buda polgárjogot nyert lakosai. Budai polgárok 1686—1848. 149. Budapesti 1. sz. Állami Levéltár. 6 Ua., Pesti polgárok 1686—1848. 165. ' Megjegyezzük, hogy Illyefalvi neve alatt megjelent munkát kiadás után azonnal bevonták. Itt Kirner József mint pesti polgár nem szerepel. Ez azonban nyilvánvalóan tévedés.