Folia archeologica 11.

Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és működése

Egy magyar puskám üves család élete és m üködé se 209 bizonyítja jobban, mint azok a kísérletek, amelyekkel a legmagasabb körök támogatását és elismerését kívánták elérni. 1841-ben az üzemet átszervezték. Üj technikai eljárásokat vezettek be. Kétségtelen, hogy készítményeik minősége ekkor jelentősen emelkedett. 1842-re már jelentős hazai igényeket tudtak kielégíteni. A Kimerek hírneve, tekintélye egyre nőtt. 1842-ben egy iparműkiállítás megrendezésére tettek indítványt. Kirner tudta, hogy 1842. augusztus 10-re, vagyis a beküldés határidejére, színvonalas termékeket előállítani nem tud, mégis a részvétel mellett döntött. Ennek legfőbb okát Kossuthék felhívásában kell keresnünk. „Kéretnek tehát honunk minden rendű iparüzői, hogy készítményeik beküldése által az Iparegyesület közhasznú céljának előmozdításához hozzájárulni méltóztassék."

8 Kirner beküldött készítményei nem igazolták az üzem jó hírnevét. Igaz, „Kirner és Fia Pest Servita tér 423. sz. ezüst emlékéremmel jutalmaztatott"

9, de a kiállítás sok kezdetlegessége miatt ez különösebben kiemelkedő érdemet nem igen jelentett. 1842 és 1846 között Kirner József több esetben megfordult külföldön. Tudása és gyakorlata lassan apja fölé emelte. 1846-ban, amikor a cég ismét részt vett az Iparegyesület kiállításán, már nem „Kirner és Fia" cég fegyvereit, hanem egyedül csak Kirner József fegyvereit emlegetik. „E kiállításon — miként az egyik korabeli újság írja — oly kiváló mesterek művei, mint Kirner József fogják a fényt emelni, s melly a legkövetőbb várakozás elől sem lesz kénytelen visszariadni."

1

0 A közvélemény nem is csalódott: Kirner József kis arany emlékpénzt nyert. Kirner József gyors kibontakozása a társkapcsolatot nem bontotta szét. Az üzem egyre nő, új gépeket szereznek be. A cég gazdagodása mindenesetre figyelemreméltó az adott gazdasági körülmények között. Még 1843-ban Valeró Antal pesti selyemgyáros így fogalmazza meg a gyárosok panaszát. „Igaz, az élelem olcsó, a napszámosok teljesen adómentesek, a munkabér azonban csaknem olyan drága mint Bécsben. Magyarországon a munkáltató gyakorlatlan munkásokat kap, s drága költséggel hoz létre egészen rosszul sikerült műveket."

1

1 Az 1846-os kiállítást követően Kirner György az üzlet életében egyre kisebb tevékenységet fejt ki. 1847-ben hatvanhat esztendős korában el is hunyt. Az üzlet menetében az alapító halála nem okozott törést. Fia nagy szaktudással tovább dolgozott. A magyar szabadságharc azonban csaknem a teljes megsemmisülését okozta. Ugyanis mind magyar, mind pedig osztrák részről fegyvertárát kisajátították.

1

2 A forradalom után bekövetkezett hatalmas nyomás, amely nemcsak a katonai, hanem a vadász és céllövő pisztolyok készítőit is erősen sújtotta, Kirner részére is bénító volt. Iparengedélyét megvonták, s igazolványát csak másfél év után kapta ismét vissza. Betanított munkásait elvesztette, raktárai kifosztva állottak. Néhány évre volt szükség, hogy újra segédekkel dolgozhasson. 1851-re már annyira felerősödött üzeme, hogy a londoni Kristálypalotában rendezett világkiállításon a kiállító 1700 iparos között ő is megjelenhetett. Bár világraszóló sikereiről nincsenek értesüléseink, 8 Iparműkiállítás; PH 1842. 538. 9 Az iparműkiállítás műbírálati eredményei. PH 1842. 690. 1

0 Iparműkiállítási előkészületek. PH 1846. 233. 1

1 Valero A., PH 1843. oct. 22. 1

2 Gelléri M., i. m. 61. 14 Folia Archaeologica