Folia archeologica 11.

Kalmár János: Hegyestőr és lóra való pallos a magyar huszár szolgálatában

168 Kalmár János Miklós gazdag gyűjteményét. A gyűjtemény fegyveranyaga vetette meg alapját a múzeum Fegyvertárának. Ezzel a felbecsülhetetlen érétékű anyaggal került a múzeum Fegyvertárába Kemény János erdélyi fejedelem fegyverzete, úm. nyerge, nyeregtakarója, kantárja, szablyája, csákánya és szaruból készült buzogánya, amelyet tatár fogságból hozott magával. A nyereg vörösbársonnyal bevont magyartípusú példány, az elülső kápa fejének külső lapja és alsó szegélye rekeszes zománcozással ékített. A nyereg üléspárnája violaszínű bársonnyal borított. A piros szattyánbőr kantárzatnak a fej tetejére eső részénél, a szíjak találkozásánál, a homlokrészen láncokon lógó, ovális, rekeszzománc díszű médaillon helyezkedik el, a nyaklószíjon és a szügyellőn félhold alakú, rekeszzománcos, ezüst korong függ alá. A szablya markolata aranyozott ezüst huzallal átcsavart, ferdén ülő lapos gombja elöl csúcsba futó kupak, amelyből a markolathátra boruló rövid gerinclemeze nő ki. Hüvelyére hosszabb bújtatópánt, három keskenyebb pánt és egy szintén hosszabb saruveret van felhúzva. A hüvelypántok, a keresztvas közepe, a markolatgomb teteje és a gerinclemez rekeszes zománccal és kisebbnagyobb türkizekkel van gazdagon díszítve. Jankovich mind a szablyát, mind a nyerget a gróf Kemény családtól szerezte meg.

2

9 (XX. t. 4.) A Kemény-féle szablyával azonos művű a szintén a Jankovich gyűjteményből származó lóra való pallos, azaz helyesebben pallos-hegyestőr, amelyet 2

8 Kalauz... 193. 34. ábra