Folia archeologica 11.

G. Sándor Mária: Középkori csontosövek a Magyar Nemzeti Múzeumból

118 G. Sándor Mária Me^ökovácshá^án (Csanád m) Bálint Alajos

1

9 1939-ben végzett ásatást. A feltárt temető anyaga és kora hasonló a kaszaperihez. Innen azonban csak egy övcsat van. A temetőben összesen 127 sírt tártak fel, a sírok iránya ugyancsak К—Ny-i volt. Kowachaza

2

0 elpusztult középkori mezőváros. Kaszapertől 6 km-re fekszik. Mezőkovácsházáról az első okleveles említést 1463-ból ismerjük. Nagy/akon

2

1 (Csanád m) az 1880-as évek elején Réthy László végzett ásatást, amelynek során XIV. századi leletek kerültek elő. A csontosöv darabjai azonban csak 1883-ban kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba. A község alapítója a Monoszló nemzetség Gergely nevű fia, aki 1255-ben brassói főispán, 1269-ben a kunok bírája. Noglok községről az első okleveles említést csak 1313-ból ismerjük.

2

2 Országos vásároshely volt. ~Ladánybenén (Pest m) Szabó Kálmán

2

3 ásatott az 1930-as években. A csont szíjvégen kívül két ezüstveretes pártaövet talált. Az egyik sírból Mátyás pénze is előkerült. Ladánybene

2

4 Lajosmizséhez tartozott, mely kun székhely volt. 1469-ben a kunok 52 aranyat fizettek a királynak adóba. 1492-ben Kecskemétszékhez tartozott. Tis^aújfalun (Pest m.) Szabó Kálmán

2

5 1933-ban csontveretes övet talált „fiatal leány" sírjában. Ugyaninnen egy fémveretes pártaöv is előkerült. Tiszaújfalu

2

6 eredetileg Kecskemét határához tartozott, csak az újabb időkben alakult községgé. Kecskemét

2

7 pedig а XV. században a körülötte lakó kunoknak központja, széke volt. Csúfon (Budafok-Háros) 1941-ben Gerevich László

2

8 tárta fel a középkori Csút község templomát és temetőjét. A temető anyaga XIV—XVI. századi. Hasonló jellegű, mint az eddig felsorolt középkori temetők. A temető 150 sírja közül három sírban volt csontos öv. A sírok К—Ny-i irányúak voltak. Csúton

29 IV. Béla 1264-ben Szent Eustahius tiszteletére premontrei monostort alapít. A kunok nyitrai

29

a birtokát — azok súlyos kilengései miatt — elvéve, a csúti monostornak ajándékozza. Legújabban Mezei László

3

0 foglalkozott a csúti monostor alapításának kérdésével. Szerinte a csúti monostornak a Kiskunságon is voltak birtokai, többek között Kunszentmártonon. Budapest(I. Szabó Ilonka utca). A volt Ferenc József Gimnázium építkezése• b 1

9 Bálint A., Dolg. 15 (1939) 146. 2

0 Csánki D., i. m. 692.; Borovszky S., Csanád megye története 1715-ig. (Bp. 1896—97) 309. 2

1 Bálint A., Dolg. 14 (1938) 155. 2

2 Csánki D., i. m. 692.; Borovszky S., i. m. 415. 2

3 Szabó K., i. m. 66. 24. 2

4 Borovszky S , Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye története. (Bp. 1910) 92. 2

5 Szabó K., i. m. 66. 26. 2

6 Borovszky S., Pest-Pilis. . . 148. 2

7 Csánky D., i. m. 22. 2

8 Gerevich L., i. m. 131—132, 143, 24 kép, 119, 130. 2

9 Oszvald F., Művtört. Ért. 6 (1957) 241—242. 28<

I Darázsról (Drááovce) Nyitrától 5 km-re ismerünk hasonló csontosöv leletet, ugyancsak templomkörüli temetőből. A darabot a nyitrai Archeologicky Ustav SAV őrzi. E darabért dr. A. Tocik igazgatónak tartozom köszönettel. 3

0 Mezei L., Fii. Közi. 3 (1957) 427—429. és szíves szóbeli közlése, melyért ezúton mondok .köszönetet.