Folia archeologica 11.
G. Sándor Mária: Középkori csontosövek a Magyar Nemzeti Múzeumból
Középkori csontosövek a Magfar Nemzeti Múzeumból 119 kor a múlt század végén került elő egy csontosövhöz tartozó csat 3 1. 1955-ben az iskola újjáépítése során újabb sírok kerültek elő, melléklet nélkül. Fontána 1687-es Buda visszafoglalását ábrázoló metszetén a Várhegy K-i lejtőjén a Mátyás templomtól kissé É-ra temetőt tüntet fel. Lehetséges, hogy ebből a temetőből származnak a sírok. Budai vár. A budavári palota területéről az ásatások során egy szíjvég 3 2, egy csat 3 3 és két övvcret 3 4 került elő. A palota különböző területein elszórtan találták e darabokat. Mohács—Cselepatakon Fehér Géza 3 5 ásatása során ugyancsak előkerültek csontosövhöz tartozó darabok. A településhez tartozó temetőanyag hasonló az eddig ismertetett leletekhez. A sírok helyzete К—Ny-i irányú. A margitszigeti domonkos apácák 1318-ban 3 6 visszakapják a már korábban is tulajdonukat képező Csele birtokot. Az oklevelek tanúsága szerint még 1524-ben 37 is birtokukban volt. Meg kell jegyeznünk, hogy a margitszigeti apácáknak e korban a fentebb ismertetett Ladánybenén 3 8 is volt birtokuk. Szabadka (Subotica) melletti középkori temetőt 1948-ban tárták fel 3 9. Innen is előkerült egy négyszögletes csontosövhöz tartozó veret. A temető anyaga hasonló az eddigiekhez. A város IV. Béla idején alakult ki. 1439-ben mezőváros. Egy 1572-es összeírás a Szabadka határában levő pusztákat kunszállásoknak mondja. 4 0 Túrkeve-Móricon 1952-ben Méri István 4 1 ásatásából egy kerek csontöv veret került elő. A leletanyag а XIV. század végéig nyúlik vissza, annak ellenére, hogy okleveles ismereteink szerint csak 1549-ben tűnik fel a nagykunsági falvak között. Összefoglalva a lelőhelyekre vonatkozó régészeti adatokat, azt tapasztaljuk, hogy a temetők nagy része а XI—XVI. század közepéig volt használatban. Közben а XIII. században általában elnéptelenednek és csak később települnek újra. Végigtekintve a lelőhelyeinkre vonatkozó történeti adatokat, arra a megállapításra jutunk, hogy a helyek túlnyomó többsége a kunok által lakott terület volt, vagy valamilyen kapcsolatban állott a Magyarországon élő kun népességgel. A lelőhelyek két nagyobb csoportban helyezkednek el, részint a Duna—Tisza között letelepített kunok szállásterületén, részint Csanád megyében, a Maros környékére telepített kunok területein. Kétségtelen, hogy » 3 1 1887/129 Magyar Nemzeti Múzeum. 3 2 51.697 ltsz. Vármúzeum. Lelőhelye: Budai vár É-i kaputorony 31-es gödör 1. réteg (XIII-tól 1642-ig pénz). 3 3 51.123 6 ltsz. Vármúzeum. Lelőhelye: Budai vár Nagyudvar 4-es réteg zömében XV. sz. második feléből való anyag. 3 4 52.249 ltsz. Szárazárok 4-es réteg (XV—1603-ig pénz); 51.513 ltsz. Nagyudvar Csonkatorony vidéke 4-es réteg (XIII—XVI. sz.-ig pénz). 3 6 Ifj. Fehér G., i. m. 222. XLVI. t. 3—4. 3 8 Bártfai Szabó L., Pest megye történetének okleveles emlékei. (Bp. 1938) 34. 3 7 Uo. 364. 3 8 Uo. 201. 3 8 Shafarik, O.— Schumann, M., Hinga szrednovekova nekropole kod Subotice. Rad. Vojv. Muz. 3 (1954) 10. II. t. > 0 Borovszky S., Bács-Bodrog vármegye története II. (Bp. 1910) 181. 4 1 Méri /., Arch. Ért. 81 (1954) 138—152.
