Folia archeologica 11.

G. Sándor Mária: Középkori csontosövek a Magyar Nemzeti Múzeumból

Középkori csontosövek a Magfar Nemzeti Múzeumból 117 Orgondas^entmiklóson az ásatást Bartucz Lajos végezte, 1926-ban. A csontosöv veretein kívül még egy fémszálas és egy préselt bronzlemezből készült pártaöv került elő. Bárányné O. Magda

1

3 a temető korát az ugyancsak ott előkerült S-végű hajkarika alapján XI—XVI. századra határozta meg, Bartucz pedig a csontvázanyagot jellegzetesen kunnak tartotta. Orgondaszentmiklóst az oklevelek 1421-ben

1

4 említik először. 1506-ban Kolbászszékhez tartozik, mely a • kún szállásterület о kánokkal kapcsolatban álló terület 22. ábra Nagykunság kun központja volt.

1

6 Mint puszta, ma Karcag határrésze. Gyárfás

16 szerint az Urkund, Orkond név a kunoknál volt szokásban. Kaszaperen (Csanád megye) 1938-ban Bálint Alajos

1

7 végzett ásatásokat a templomdombon. Az ásatás során három sírból került elő csontosöv. Ezenkívül fémveretes övek tartozékai, fémszálból készült párták kerültek elő. A temetőben 425 sírt bontottak ki, melyek mind К—Ny-i irányúak. A temető korát Bálint Alajos XI—XVI. századra határozta meg. Kasza-Perek elpusztult középkori mezőváros

1

8 ma Végegyháza határához tartozik. A falu a tatárjárás alatt teljesen elpusztul, elnéptelenedik, а XIV. században újra telepítik. 1

3 Bárányné Oberschall M., i. m. 7. 1

4 Gyárfás I., A jászkunok története III. (Bp. 1885) 111—112. 1

6 Uo. 424. 1

6 Uo. 376. " Bálint A., Dolg. 14 (1938) 139. 1

8 Csánki D., Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában VI. (Bp. 1894) 692.