Folia archeologica 11.
Párducz Mihály: Hunkori halmok Vaskút határában
Barrows from the Hun period in the vicinity of Vaskút 103 állnak hozzá, mint a terület szarmata időkbe tartozó kis kurgánjainak földbevájt aknasírjai. 3 1 Anékül, hogy ebben a pillanatban messzebbmenő következtetéseket vonnánk le, utalnunk kell a jászalsószentgyörgyi és vaskúti stb. kurgánok fakamrás temetkezéseire, amelyekhez hasonlók a hazai szarmata sirokban nincsenek. Megbízható hazai ásatási adatok hiányában nehéz lenne bármilyen további történeti, vagy ethnikai megállapítást tenni. De célunk ez alkalommal nem is volt egyéb, mint hogy a hunkori régészeti és történeti kérdések megoldásával kapcsolatban a magyarországi, ide tartozó halmokra a figyelmet felhívjuk. Szólani kell még azonban a vaskúti halmok között fekvő földvárról. A mai adatok alapján jogosan feltételezhetjük, hogy egykorú a halmokkal, tehát ez is hunkori. Feltűnő azonban, hogy csak a bejárati részeknél kerültek elő leletek, a belsejéből az eddigi kutatások semmit sem mutattak fel. Vajon nem a temetőt állandóan őrzők óvóhelye volt-e a földvár? Meg kell azonban azt is gondolni, hogy a korhatározó cserepeket magában a sáncban találták, tehát az is elképzelhető, hogy ennek kora a hunkor utáni időre esik. Amíg a földvár alapos felkutatása meg nem történik, addig a fenti korhatározást ideiglenesnek kell tekinteni. Formája, szerkezete alapján lehet pl. őskori is. PÁRDUCZ MIHÁLY BARROWS FROM THE HUN PERIOD IN THE VICINITY OF VASKÚT According to recent research a part of the tumuli of the Great Hungarian Plain belongs in all probability to the Hun period. The twelve barrows in the neighbourhood of Vaskút, known for a long time, and probably also the fort situated among the barrows fit into this group (Fig. 20, no. 1). Four of these barrows were unearthed in the presence of Fl. Rómer in 1868, one was explored in 1941 by F. Tompa, who also carried out an excavation in the rampart and inside of the earthern fort. Pis. I —II and Fig. 1 illustrate the finds of barrows 4 and 8, belonging to the four barrows unearthed in the course of the first excavation. These tumuli are characterized by the relatively large sizes of the mounds covering the graves. At Vaskút, for instance, their heights varied between 5—6 m, their diameters between 24—32 m. Inside of the barrows at Vaskút there probably were burial chambers made of beams, fixed together with the help of large S-shaped cramps and straps of iron (Pis. IX —X, Fig. 19). The smaller cramps held the boards of the pedestal-like resting place together; these boards were found inside of the burial chamber with a large quan3 1 Uo.
