Folia archeologica 10.
Kőszegi Frigyes: Az oroszvári bronzkori temető
54 Kőszeg: Frigyes Amália a magyarországi bronzkor második periódusára keltezi a kultúrát. 97 A Szlovákiában is elterjedő gátai műveltséget A. Tocik а В A2 szakasz (Reinecke szerint) idejére helyezi 9 8 A kultúra korát pontosabban meghatározó rétegtani adatokkal alig rendelkezünk, s így csupán hozzávetőleges képet nyerhetünk erre nézve az egyes tárgytípusok analízise és más kultúrákkal való összefüggések segítségével. A gátai kultúra időrendi helyzetének meghatározásánál gyakran hivatkoznak a hainburg-teichtali temetőben előkerült Kisapostag II és Szekszárd I típusú mészbetétes edényekre. 9 9 Kétfülű gátai típusú edényt találnak a lovas berényi temető korai vatvai kultúrás síitái egyikében. 10 0 Szó volt a perjámosi típusú és az aunjetitzi kultúra edénytípusainak jelenlétéről a gátai kultúrás temetőkben. Ezek tehát igazolják a gátai műveltségnek a kisapostagi, vatyai, perjámosi, szekszárdi és aunjetitzi kultúrákkal való legalábbis részbeni egykorúságát. Ezek a műveltségek nagyjából egymással is egyidősek; pl. a szlovákiai Hurhanuvon fejlett aunjetitzi kultúrás sírokban Kisapostag II típusú bögréket találtak. 10 1 A tószegi В rétegsorban is előfordult Kisapostag II korú mészbetétes edénytöredék. 10 2 Viszont ezek egyike sem nyújt pontos képet a gátai kutúra kezdetére, illetőleg végére vonatkozólag. A gátai műveltség kezdetére nézve sokkal több adatot nyújtanak az oka-sarródi, lorettói, alsónémedi típusú leletek és a Guntramsdorf—Drassburg csoport felé vezető szálak. Közismert a Beninger által közölt hundsheimi gömbhasú, kétfülű urna. 103 Ez a zsinórdíszes edények kultúrájának jellegzetes urnaformája a harangalakú edények kultúrájának körében is gyakori. Az urnatípus előfordulása a hundsheimi gátai típusú emlékanyagban fontos időrendi támpontként kezelhető. Ezt megerősíti a harangalakú edények kísérő kerámiájából jól ismert bögretípus jelentkezése a gátai kultúra lelőhelyein. 10 4 Ugyanitt kell utalnunk arra az oroszvári tálra, amelynek megfelelőjét a Budakalász-Tangazdaság területén levő temetőben találtuk meg. Az oroszvári aranyhuzal karikához hasonló darabokat Leopoldsdorfból, a Maros-vidéki temetők korai sírjaiból: Óbébáról és Pitvarosról, továbbá Alsónémediből említettünk. Kalicz N. ezt az ékszertípust a „Noppenring" kezdeti formájának tekinti. 10 5 Valószínűleg nem tévedünk, ha ezt az ékszerformát az oroszvári temető, de az egész gátai kultúra szempontjából fontos korhatározónak tartjuk. Az előzők során szó volt a gátai kultúrának a „Litzenkeramik" edényformáival fenntartott rokonságáról. E két kultúra közvetlen egymásutániságát 9 7 Mot^solics A., A magyarországi bronzkor kronológiájáról. (Kolozsvár 1943) 8 skk. 9 8 Toíik, A., StarSia a stredná doba bronzová na juhozapadnom Slovensku (Tezv). Referátv II. (Liblice 1956) 24 skk., 45 skk. 9 9 Mozsolics A., A magyarországi.. . 8.; Ua., Kisapostag. .. 16 skk., 4. kép.; Patay P., i. m. 78.: Pittioni, R., Urgeschichte... 321. 10 0 TompaF., 25 Tahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. BRGK 24—25 (1934—35) XXIII. t. 3.; Patay P., i. m. 78, 10 1 Cap/ovié,P., Starobronzové pohrebiSte v Hurbanove na Slovensku. AR 6(1954) 297 skk., 424, 136. kép. 10 2 Mo ZsolicsA., Acta Arch. Hung. 2(1952) 19 skk. VIII. t. 25. 10 3 Beninger , F.. —Mülboffer, F., i. h. 35. kép. 10 4 Uo. 37. kép. 10 6 Kalicz N.. Arch. Ért. 1957. 132.
