Folia archeologica 10.
Kőszegi Frigyes: Az oroszvári bronzkori temető
Az oro.tzvárí bronzkori temető 53 Döntő bizonyítékként említhető, hogy a fölliki lovakat keleti típusúaknak határozták meg. 8 5 Ugyanezeket a lótípusokat találták meg a tószegi legalsó rétegekben is. 8 6 A gátai kultúrának a fentieken kívül egyéb keleti vonatkozásai is vannak. A hainburg-teichtali temető embertani anyagában Geyer az általános „Glockenbecher" típus mellett mongolid elemeket vélt felismerni. 8 7 Hasonló eredményre vezettek Nemeskéri Jánosnak az oroszvári csontvázakon végzett vizsgálatai. Több sírban kimutatta az europoszibirid formakörhöz sorolható, a Kaukázusig visszakövethető koponyatípusokat, így éppen a lókoponya mellékletes 7. sírban is. 8 8 Ezüst és elektron halántékkarikákat találtak a hainburg-teichtali temetőben. Ezek az ékszertípusok formájuknál és különösen anyaguknál fogva szintén a Kaukázus, sőt Kisázsia területéig követhetők nyomon. Dél-Oroszországban az okkersíros temetkezésekben gyakoriak. A halántékkarikák nálunk is szép számmal ismeretesek és a dél-oroszországi eredetű tárgytípusok egyik jellemző formakörét alkotják. 8 9 Az oroszvári temető mellékletei közül ta^n a közepén lyukasztott korongdísz is idesorolható, amely Dél-Oroszországban is otthonos. Miként erről már szó volt, az összekötő szálakat a Maros-vidéki sírokban és a moldovai okkersírok köréhez sorolható temetkezésekben találjuk meg. 9 0 A gátai kultúra keletkezésére vonatkozólag az egyes kutatók véleményei nem egységesek. Abban általában megegyeznek, hogy a kultúra a bronzkor első felébe helyezendő, csupán kezdetének időpontját tekintve térnek el a vélemények. Általánosnak mondható az a feltevés, amely szerint a gátai kultúra az aunjetitzi műveltséggel egykorú. MitschaMährheim az előaunjetitzi kultúra korának végétől az aunjetitz' kor végéig terjedő időszakaszba helyezi a kultúrát. 9 1 Hasonló véleménynek ad kifejezést N. Árberg is a gátai kultúrának az aunjetitzi körhöz való sorolásával. 9 2 Ilyen következtetésre jut K. Willvonseder a gátai típusú kerámiának а В A periódusba (Reinecke szerint) való keltezésével. 9 3 Patav Pál a Tompa szerinti Tószeg В periódussal tartja egykorúnak a kultúrát, amely szerinte az előaunjetitzi kultúra korának végén jelent meg és egyidőben élt a perjámosi és a korai vatyai kultúrával. 9 4 R. Pittioni nem fogadja el teljes egészében ezt az utóbbi keltezést. Szerinte a kultúra kezdete korábbra tehető. 9 5 Újabban а В A2 periódusba helyezi a kultúrát, de sem kezdetét, sem végét nem látja még tisztázottnak. 9 6 Mozsolics 8 5 Amscbler, W., Ur- und frühgeschichtliche Haustierfunde aus Österreich. Arch. Aust. 3(19491 3 skk., 30. 8 8 Bökätiyi S., Acta Arch. Hung. 2(1952) 71 skk. 8' Beninger, E.—Mülhoffer , F., i. h. 98 skk 8 8 Kőszegi F., FA 9(1957) 47 skk., 59. 8 8 Uo. 9 0 L. a 75—78. j. 9 1 Mitscha-Märbeim, H., Zur älteren Bronzezeit Niederösterreichs. MAG 59(1929) 181 skk., 193 oskk. 9 2 Aberg, N.. Bronzezeitliche und früheisenzeitliche Chronologie. III. (Stockholm 1932) 50. 8 3 Wlhonseder, K„ Die mittlere Bronzezeit in Österreich. (Wien 1937) 22 skk. 9 4 Palay P., i. m. 78. 9 5 Pittioni, R., Beiträge. .. 25. ä e Pittioni, R., Urgeschichte . . . 308 skk.
