Folia archeologica 10.
Kőszegi Frigyes: Az oroszvári bronzkori temető
52 Kőszeg: Frigyes formája a Maros-vidéki temetőkön, 7 6 Moldován kreesztül 7 7 Dél-Oroszország területéig követhető vissza. 7 8 A különböző ékszerek használatára vonatkozólag a csontvázon való elhelyezkedésükből következtethetünk. Pl. a noppenringek általában a halántékcsont környékén kerültek elő, s szerepük a halántékkarikával lehetett azonos. 79 Az oroszvári 4. sír csontvázának mellcsontjain elhelyezkedő spirál- és kagylócsövekből könnyen rekonstruálható az egész mellboglár. 8 0 Amint az oroszvári anyag elemzésénél kitűnt, a gátai kultúrát sokágú szálak fűzik más, korabeli műveltségekhez. Egyrészt az őt korban közvetlenül megelőző oka-sarródi, lorettói, alsónémedi, guntramsdorf-drassburgi típusú leletcsoportokhoz, másrészt a vele egyidős kultúrákhoz, így elsősorban az aunjetitzi, kisapostagi, perjámosi és szekszárdi kultúrákhoz. Ezek mellett rá kell hívnunk a figyelmet egy olyanirányú kapcsolatra is, amely éppen az egyik oroszvári sír esetében vethető fel. A 7. sír mellékletei között a csontváz koponyája mögött elhelyezve fejtetőre állított lókoponya fordult elő. A lókoponya e sírhoz való tartozása kétségbe nem vonható, mivel a közvetlen környéken semmilyen zavart okozható, más korú beásásnak nyoma sem volt. Elég távol estek ettől a sírtól a területen előkerült római kocsistemetkezések is. A ló mint temetkezési melléklet nálunk a szkiták megjelenésével válik általánossá. Dél-Oroszország területén viszont már jóval korábban fellép, elsősorban a maikopi temetkezések körében, s az ezekhez szorosan kapcsolódó gödör és katakomba sírokban, összefoglaló néven az ún. okkersíros temetkezésekben. 8 1 A lócsontvázak, vagy az egyes lócsontoknak ezekben a sírokban való meglétét áldozati jellegűnek tartják. 8 2 A lókoponya sírba való elhelyezéséhez hasonló jelenségek nálunk máshol is előfordultak, viszont ezeknél hiányoztak a korhatározó régészeti mellékletek. 8 3 Az oroszvári lókoponya melléklet legközelebbi párhuzamát a grosshöflein-fölliki sírból ismerjük. A már fentebb említett sírban teljes lócsontvázak és más állatcsontok mellett magános lókoponya melléklet is volt. 8 4 Tehát a fölliki sír kerámiája mellett az egyéb mellékletek is az oroszvári temető felé mutatnak. Természetesen ez egyáltalán nem zárja ki a keleti kapcsolatok meglétének lehetőségét. Köztudomású, hogy a zsinórdíszes kerámia különböző csoportjait igen szoros, eddig kellő mértékben még ki nem kutatott szálak fűzik Dél-Oroszország hasonló korú kultúráihoz. Uo. pl. Szőregen. IX. t. 27. " Petrescu—Dimbovita, M., Date noi asupra inmormâtârUor eu ocru in Moldva. SCIV 2(1950) 110 skk. 1. kép. b. 7 8 Tallgren , A. M., La pontide préscvthique après l'introduction des métaux. ESA 2(1926) 3 skk., 102 skk., 63. kép 1, 2. 7 9 L. pl. a 4. sir 6. és 9. sz. melléklete, 18. sír 1. sz. melléklete stb. 8 0 L. a 4. sir 7. sz. mellékletének leírása. 8 1 Hasonló jelenségeket közöl A. M. Tallgren pl. Pokrovskról, ahol a csontváz lábcsontjai mellett ló és marhakoponya feküdt, továbbá a Gostraja Mogilaból, a 3. kurgán 7. sírjából, amelyben ugyancsak lócsont maradványok voltak. Szerinte különösen a katakomba sírokban gyakoriak a lócsontok. Tallgren, A. M., i. h. 32, 54. 8 2 Gimbutas, M., The prehistory of Eastern Europe. (Cambridge Mass. 1956) 92. 8 3 Méri I. talált magában álló lókoponya temetkezést Füzesabonyban. Méri I., FA 3—4(1941) 148 skk.; Tariczky E, említ a Tiszaigar-Kettősbalomból temetkezés közeléből két, állkapcsaikkal szembenálló lókoponyát. Tariczky F.., A Tisza vidéki hun földpiramisok ismertetése. (Eger 1906) 8. 8 4 Tömördy, F., Ein schnurkeramisches Grab von Föllik. Gem. Gross-Höffein. Unsere Heimat N. F. 12.(1939) 101 skk., 1. kép.
