Folia archeologica 10.

Roska Márton: A tordosi andesitfokos

37 Moldva (Poiana!) Bukovina esetleg Erdély révén ismerkedett meg a gömbszelvényes fokú fokossá!.

1

4 Äyräpää a dunai országokban keresi az eredetét.

1

5 Nils Áberg szerint a nyéllyukas buzogányokból fejlődött. A dolmenek koráig viszi vissza, a Jüt félszigeten alakult ki és szerinte a tölcséres szájú edények kultúrájának hordozói vitték Közép-Európába, s Lengyelországba is a folyosós sírok, illetve a kőszekrényalakú sírok korában, az i. e. 3. évezred második, illetőleg a 2. évezred első felében.

1

6 A rézből valókkal kapcsolatos véleményét az egyetlen ismeretes példányra, a schonenira alapozza, de ez magában álló, s a tetejében még szórványos példány is, amire nem lehet építeni.

1

7 A selmeci gombos fokú harci balta bronzból való és a legjobb esetben a magyar típusú korongos tüskés bronzcsákányokkal helyezhető egy korba.

18 Tehát a bronzkor II. periódusától kezdve tetszés szerint helyezhetjük bármely későbbi bronzkori periódusba. Az alábbiakban felsorolunk egy pár esetet, amikor a gombos fokú fokosokat s ovális, vagy kerek fokú társaikat határozottan rézkori környezetben lelték. Íme: Egy Besztercén (Bistrita, Bistritz) lelt példány becsiszolt bordáival a Fatjanovo-kultúrkörhöz csatlakozik.

1

9 A szászújfalusi (Satul-Nou, Neudorf; Alsó-Fehér megye) Sárvári domb ovális fokú fokosának rézkori voltához nem fér kétség; anyaga diabaz, tengelye ívelt. Egy dioritkés és egy kéthegyű, négyzetes átmetszésü rézár s a kerámiai mellékletek is pontosan megmondják korabeli hovatartozását. A NBKM(Nagyenyedi Bethlen Kollégium Múzeuma) őrzi (lsz. 1317—1356).

2

0 Ezt kell mondanunk a sepsiszentgyörgyi (Sf. Gheorghe) Örkön lelt kerek fokú fokostöredékről is.

2

1 Mondseera nézve 1. Ebért, M., Reallexikon der Vorgeschichte VIII. (Berlin 1927) Cil. t. 2. —Atterssera pedig M.ontelius, О., Die vorklassische Chronologie Italiens. (Stockholm 1912) 23 kép. Itália szempontjából vö. Uo. 190. 472 kép. 1

4 Dundreanu- Vulpe, E., La nécropole de l'âge du bronze de Poiana. Dacia 5—6 (1935—36) 151—167. Korát az i. е. 1600 körüli időre teszi. — Reinecke a bronzkor B-be (Hoernes, M.— Menghin, O., Urgeschichte der bildenden Kunst in Europa. (Wien 1925) 826.) — Nestor a Reinecke féle A

2-be sorolja. 1

6 Äyräpää, A., i. h. 12. 1

9 Ja^ßzewski, К., Kultura puharow lejkowatych w Posce Zachodniej i Srodkowej — Die Trichterbecherkultur in West- und Mittelpolen. (Poznan 1936). Biblijoteka Prehistoriczka 2. Részletesen foglalkozik a szóban forgó fokosok minden változatával. 1

7 L. ezt részletesebben a szamosújvári andesitfokosról Irt tanulmányomban. (Kézirat) 1

9 PulszkyF., A rézkor Maeyarországban. (Bp. 1883) 31. 20 kép 4. Az 5. sz. rokon az előbbivel, Kiss F. gyűjteményével került a Magyar Nemzeti Múzeumba, lelőhelye ismeretlen. — \ö. Much, M., Die Kupferzeit in Europa. (Jena 1893) 209. 84 kép, ahol „Hammeraxt" néven Pulszky után ő is tévesen rézből valónak mondja. 1

9 A besztercei szász gimnázium gyűjteményében volt. 2

0 Roska M., Repertórium... 261. 94 sz. 2

1 Schroller, H., A háromszéki festett keramika. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. (Sepsiszentgvörgy 1929) 333. — Roska M., A Székelyföld őskora. Emlékkönyv a SZNM jubileumára. 28 képen a kísérő leletek. — Schroller, H., Die Stein und Kupferzeit Siebenbürgens. (Berlin 1933) LIV. t. 2. — Roska M., Repertórium. .. 246. 305 kép.