Folia archeologica 10.
Roska Márton: A tordosi andesitfokos
38 Roska Márton Ezek több más, azonos típusú fokost és fokostöredéket is hitelesítenek, 22 s ennek alapján a csáklyai (Celtea) a NBKM-ban 2516 lsz. alatt őrzött, ovális fokú fokosnak a vele együtt lelt s a NBKM-ban 2509 és 2511 lsz. gömbszelvényes fokú fokostöredékeknek egykorúsága ellen nem merülhet fel kifogás. 2 3 A kerek és ovális fokúak túlélik a gömbszelvényes fokú fokosokat. Mint láttuk, a moldvai Poiana-n a Monteoru-kultúra emlékeinek társaságában még szerepel a gömbszelvényes fokú fokos, de tovább már nem tudjuk követni. A kerek és ovális fokúakra a perjámosi Sánchalomnak a bronzkor III. periódusbeli emlékei társaságában felszínre kerülő törött példányokat hozhatjuk fel bizonyítékul, de, s ez a megfigyelésünk igen fontos, csupa törött példánnyal vannak képviselve, amelyek azonban csak másodlagos szerepet tölthettek be: ütő, morzsoló, simító kövek voltak. Kitűnő pé'da erre a szegedi egyetem régiségtudományi intézete 6370 lsz. ószentiváni andesitfokosának ovális fokrésze. Ez a töredék megőrizte eredeti csiszoltságának minden frissességét és fényességét, de fokfelületén olyan roncsolásokat látunk, amelyek úgy keletkeztek, hogy a fegyver eltörése után a fokát zúzásra használták. 2 4 Viszont egy ugyancsak ószentiváni, s a fenti gyűjteményben 11186 lsz. alatt őrzött, enyhén domborodó, kerek fokú fokostöredék (amely a nyéllyuk táján törött el) fokfelületéről hiányoznak ezek a késői használati nyomok. Az erdélyiek legtöbbjének nincs hiteles keresztlevele. A Barcasági Szász Múzeum brassói fokosát a Csiga-hegyen (Schneckenberg) lelték, amely nevet adott az ott képviselt, fejlett rézkori kultúrának, amit mi erősdi felső, vagy erősdi II. szakasznak mondunk. 2 5 Az erősdi felső humuszrétegben lelt gömbszelvényes fokú töredéket pontos kormeghatározó kísérő leletek társaságában ásta ki László Ferenc. E réteg alján ott volt a kettős ellentett élű rézcsákánynak egy szerényebb kiadása, 2 6 s így egyáltalán nem lephet meg, ha, akárcsak a sepsiszentgyörgyi Örkőröl ismert leletek esetében, egy szép napon rézcsákányaink valamelyik típusa kíséretében fog előkerülni, másutt is az ívelt élű, gömbszelvényes, vagy kerek, esetleg ovális fokú fokos, éspedig akár a Kárpátmedencében, 2 2 A Repertórium nem említi p!. a NBKM 9. lsz. valószínűleg a megye területéről származó gömbszelvényes fokú, dioritfokos töredékét. — Ugyanezt a típust képviseli a többek között a Brukenthal-Múzeum 12315. lsz. alsóbajomi (Boian, Bonesdorf, Kisküküllő m.) bizonyos mértékig elprovincializálódott példánya — a MNM-nak Asszonyfalva (Frana, Frauendorf, Nagyküküllő m.) és Kisselyk (Seica-Micä, Kleinschelken) közt lelt fokosa (a MNM 1897. évi beszerzési napló 54 sz. — Roska M., Repertórium. . . 28. 121 sz.); — a bereckei (Bere^cu, Háromszék m. Vö. Roska M., A Székelyföld. . . 29 kép 1. — Roska M., Repertórium... 37. 31 kép .) fokos stb. — A kerek és ovális fokúak közül hivatkozunk az Erdélyi Nemzeti Múzeum Történeti Tárában IV. 2378. lsz. alatt őrzött bervei (Berhin, Blutroth, Alsó-Fehér m.), az ugyanott I. 1279. lsz. töredékre, amelyet a Repertórium 95. 2 sz. alatt tévesen mond fejszének; — az ugyanott 8338. lsz. kolozskorpádi (Corpadea, Kolozs m.), a NBKM-ban 3515. lsz. nyírmezei (Mermezu, AlsóFehér m.) kerek fokú fegyverre. (Roska M., Repertórium. . . 206. 16 sz.) 2 3 A NBKM-nak a csáklyai Zuhatag nevű határrészből kikerült leletei 2443—3054 és 4255—4379. lsz. alatt szerepelnek. Vö. Roska M., Repertórium... 54. 9 sz., ahol a Csákijára vonat kozó irodalom is együtt van. 2 1 Banner /., Dolg 4(1929) 181. 35 kép 5. 2 6 Scbroller, H., Die Stein-und Kupferzeit. . . LIV. t. 3. 2 6 Roska M., A Székelyföld. . . 17 kép; Scbroller, H., Die Stein- und Kupferzeit. . . LV. t. 4.; Roska M., Repertórium... 77. 30 sz.
