Folia archeologica 9.

Kőszegi Frigyes: Keleti típusú bronzkori balták a Magyar Nemzeti Múzeumban

48 Kőszegi Frigyes Karélyos ityéllyu к végződésű típusok A) 1. 11,7 cm hosszú balta, nyélcsövének alsó része kissé lefelé nyúlik. Éle kicsit ívelt, nyéllyuka elliptikus átmetszetű, ennek átmérője 2,3—2,5 cm. Lt. sz. 51/1893. 5. Lelőhelye Eger. VII. t. 1. 2. 11,5 cm hosszú balta rövid nyélcsővel, melynek végződése kissé karélyos jellegű. Éle kicsit ívelt, elliptikus átmetszetű nyéllyukának átmérője 2,3—2,6 cm. Nyéllyukának alsó és felső végződésénél bordázat fut körbe. Lt. sz. 82/1883. Lelőhelye Erdély. VIII. t. 2. B) 1. 14,5 cm hosszú balta ívelt éllel. Nyéllyukvégződéseinél alul és felül egyaránt karélyos. Nyéllyukának átmetszető nyomott köralakú, melynek átmérője 1,7—2 cm. Nyéllyukvégződéseinél alul és felül, egymással szemben bordázat fut, és ezeket a fok mentén futó, hasonló bordázat köti össze. Lt. sz. 3/1865. A Balatonban találták. VII. t, 3. C) 1. 16,2 cm hosszú balta. Nyélcsövének alsó része meredeken levágott, kissé karélvos jellegű. Éle ívelt. Nyéllyukának átmetszete kerek, átmérője 2,5 cm. Lt. sz. 209/1874. A Kis-Dunában találták Pestnél. VII. t. 4. 2. 14,2 cm hosszú balta, egyenes éllel. Nyéllyuk végződései karélyosan kimunkáltak, fokfelőli része kissé lafelé nyúlik. Nyéllyukának átmetszete kerek, átmérője 2,9 cm. Lt. sz. 55/1889. 1. Lelőhelye Szilágysomlyó (Simleul-Silvanei). 3. A fentiekhez hasonló, 14 cm hosszú balta nyéllyuka kerek átmetszetű, 2,6 cm átmérőjű, nyéltokjának két átclleni oldalán 3—3 egymás mellett, egy vonalban fekvő bütyökdísz van. Lt. sz. 55/1889. 3. Lelőhelye Szilágysomlyó. VII. t. 5—6 4. A fentiekhez hasonló példány, 14,2 cm hosszú. Lt. sz. 55/1889. 2. Lelőhelye azonos a fentiekével. Karélyos nyéllyuk végződésű típusok öntőmiutái 1. 14,5 cm hosszú balta öntésre szolgáló kőminta. Az egész öntőminta hossza 19,5 cm, szélessége 8 cm. A minta erősen karélyos jellegű típust mutat. VIII. t. lb. Ugyanezen öntőminta túlsó oldalán hasonló, de kisebb, 10,5 cm-es balta mintája. VIII. t. la. Lt. sz. 1/1907. 8. Lelőhelye Szolnok-Doboka megye. 2. 13,5 cm hosszú balta öntőmintája kőből. Típusa a fentiekével megegyezik, szintén erősen karélyos jellegű. Az öntőminta teljes hossza 14,5 cm, szélessége 6 cm. Lt. sz. 1/1907. 8. Lelőhelye Szolnok-Doboka megye. VIII. t. 3. A balták típusbeli elkülönítését számos ok teszi szükségessé, így elsősorban kronológiai és regionális szempontok. Pl. egyes sajátos formák csupán egy bizonyos területre nézve jellemzőek, máshol alig találjuk meg őket, mint nálunk a bronzkorvégi, erősen nyújtott nyélhátas példányok esetében. A továbbiakban megadjuk igen röviden, csupán a jelentősebb szerzők említésével a problémakörre vonatkozó irodalmat. A baltatípusokat keleti régiokkal, nevezetesen Dél- és Középoroszország területével először Nagy Géza próbálta pontosabb adatok alapján kapcsolatba hozni. Cikkében a három alaptípus köré csoportosított baltákat, miként minden rézeszközt, kelet felől beáramló néphullámokhoz kötötte, tagadva az önálló hazai rézkor meglétét. Az általa említett oroszországi analógiák valószínűleg közrejátszottak ilyenirányú elképzeléseinek megformálásában, amely, lia ma már nem is állja meg a helyét a maga egészében, részleteiben mégis figyelmet érdemel.

2 2 Nagy G., Arch. Ért. 33(1931) 295—318.