Folia archeologica 9.
Kőszegi Frigyes: Keleti típusú bronzkori balták a Magyar Nemzeti Múzeumban
49 Ilyen analógiákat a balták köréből korábban már Hampel is közölt, amikor az „egyélű balták" variánsaihoz ugyancsak oroszországi példát hoz Aspelinre hivatkozva. 3 A. M. Tallgren, az oroszországi emlékanyag kiváló ismerője, ezt a baltaformát jellegzetesen keleteurópainak tartja. Számos példányt sorol fel, különösen Dél- és Középoroszország területéről, melyeket több variáns köré csoportosít. Megemlíti, hogy a forma Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Jugoszláviában gyakori még. 4 W. G. Childe több munkájában is foglalkozik a Duna vidékének a kelettel, így Déloroszországgal, sőt Mezopotámiával való kapcsolatával is az őskor folyamán. Ezeket a baltatípusokat ő is speciálisan keletieknek tartja. A magyarországi darabokkal kapcsolatban megállapítja, hogy ezek közül néhány az ázsiai modellek reminiszcenciája. 5 A bányabükki típusokkal részletesebben először Roska Márton foglalkozott, a Bányabükkön előkerült ilyen baltákból álló raktárlelet ismertetése során. A baltaformát valamilyen ural-altáji nép által lakott területről származtatja.® Egy másik cikkében a délorosz Fattyanovo kultúra magyarországi kisugárzásait taglalja. Néhány erősen ívelt élű, karélyos nyéllyuk végződésű példányt e kultúra anyagi emlékeivel hoz összefüggésbe. Cikkében felveti egy Mezopotámiával való, közvetett kapcsolat lehetőségét." J. Berciu egyik cikkében ugyancsak a bányabükki típusokkal foglalkozik. Néhány, Romániában újonnan előkerült példány ismertetése alkalmával ő inkább Középoroszország felé irányuló áramlatot lát, amely szerinte eljuttatta oda ezeket a baltákat. 8 D. Popescu az egyélű nyéllyukas baltákat szintén három altípus köré csoportosítja, s ezek közül a bányabükkit Roska nyomán ural-altáji nép által lakott területre vezeti vissza. 9 Igen komoly munkát szentelt a probléma megoldásának E. Düllo. Miként a kutatók nagy része, ő is Mezopotámiából eredezteti alapformájában ezt a baltatípust. Következtetései részleteiben nem mindig fogadhatók el. 1 0 Mozsolics Amália több cikkében is foglalkozik a magyarországi bronzkor steppei és mykénei kapcsolataival, s a bányabükki baltatípust e kapcsolatok egyik fő bizonyítékának tártja. 1 1 3 Hampel , J ., Neuere Studien über die Kupferzeit. ZfE 28(1890) 65—67. ; Aspelin, •/. R-, Antiquités du Nord Finno-Ougrien. I. (Helsingfors, Paris, Edlund 1877) 59. 234—236 kép. 4 Tallgren, A., La Pontide presevthique après l'introduction des métaux ESA 2(1926) 167—173. 5 Childe, (!., The Danube in Prehistory. (Oxford 1929) 272—273. 6 Roska, M., i. h. 352—355. 7 Ua., Közl. 2(1942) 9—15. 8 Berciu, J ., Unelte de oupru si bronz de origine transilvana : securi de tip Baniabic. Apulum 1(1939—1942) 1—23. 9 Popescu, D., Die frühe und mittlere Brozezeit in Siebenbürgen. (Bukarest 1944) 32—37. 1 0 Düllo, E., Die kaukazischen Äxte der Bronzezeit. PZ 27(1936) 66— 172. 1 1 Mozsolics A., Arch. Ért. 1946—1948. 63—68. Ua., AntH 3(1949) 14—27. 4 Folia Archaeologica IX.
