Folia archeologica 9.
Patay Pál: A neolithikum a bodrogkeresztúri Kutyasoron
A neolithikum a bodrogkeresztúri Kutyasoron 29 sérült, eredetileg téglalap alakú csiszolt kőbalta, h. 6 cm (111. t. 11), 1 kis tűzkőpenge, h. 5 cm (111. t. 12), jellegzetes tiszai díszítésű edénytöredékek (I. t. 13—17) és egy csövestalpú tál, amelynek nyakát eredetileg 4 bütyök díszítette. A felületre eső H gödör ugyancsak újabbkori volt. * A bodrogkeresztúri Kutyasor helyes értékelése végett nem nélkülözhetjük az 1935. évi Tompa-féle második ásatás anyagának ismeretét sem. Az ásatás tüzetes leírását megfelelő adatok hiányában mellőzni vagyok kénytelen. Az eredményekkel kapcsolatban is be kell érnem azzal, hogy hivatkozom Tompa jelentésének fentebb idézett soraira. A leletek zöme hasonló az 1926. és 1951. évi ásatás során előkerült anyaghoz. Az edénytöredékeken megtalálhatók a tiszai kultúra kerámiájára általában jellemző sajátságok, így nem egy példányon láthatjuk a jellegzetes bekarcolt meandrikus díszítést. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy néhány olyan festett töredék is előfordul, amilyeneket a két másik ásatás anyagából nem ismerünk. Ezek fekete színű, meandrikus mintái megegyeznek a tiszai kultúra bekarcolt díszítésű kerámiáján láthatókkal (III. t. 14, 16—17). Ugyancsak találunk az 1935. évi ásatás leletei között olyan vonalas díszítésű töredékeket is, mint amilyenek a Tompa Ferenc által protobükkinek vélt kerámiát jellemzik (III. t. 13). Az épebb edényleletek közül megemlítendő egy nagyjából az 1. sír 2. edényéhez (IV. t. 6) hasonló bögre alja, hasán eredetileg 4 bütyökkel, 1 gömbölyded alakú tál, oldalán nagyobb bütyökkel, m. 9 cm (IV. t. 8), 2 miniatűr edényke, az egyik enyhén ívelt oldalú, m. 4,3 cm (IV. t. 10), a másik fordított csonkakúp alakú, m. 4, pá. 5,2, fá. 2,2 cm (IV. t. 11), egy fordított csonkakúp alakú tál, m. 5,3, pá. 9, fá. 3,4 cm (IV. t. 9), továbbá 2 vékonyfalú edény, amelyek ugyancsak hasonlatosak az 1. sírban találtakhoz. Az eszközök közül 2 kettősen kúpos agyag orsógomb, 3 trapézalakú csiszolt kőbalta, illetve töredék (az ép példány h. 3,8 cm), kaptafa alakú (?) balta töredéke, tűzkő és obszidián pengék, tűzkő vakarok említendők meg. 1 1 * A telepen talált állatmaradványok elég jól rávilágítanak a kutyasori újabb kőkori lakosság gazdálkodási viszonyaira. Az E gödörben nagy számban felhalmozódó Unió kagylóhéjak arról tanúskodnak, hogy a lakosság táplálékszerzésében a gyűjtögetés igen jelentős szerepet játszott. Kagylók a közelben folyó Bodrogban bőven voltak találhatók. Ugyanott a halászatra is nyílott alkalom, amit a halcsont-lelet is bizonyít. A halászat eszközeit a Tompa-féle 1926. évi ásatás anyagában is megtaláljuk 2 csontszigonytöredék alakjában. 12 A vadászott állatok (őstulok, szarvas, őz) csontjai mellett a háziállatoké (szarvasmarha, sertés) is nem jelentéktelen arányban voltak megtalálhatók, ami azt jelenti, hogy az állattartás szerepe sem lekicsinylendő a telep lakóinak életében. Bizonyos mértékben meglepő a faunamaradványok között a ló előfordulása. Az alig hihető, hogy a telep lakosai már foglalkoztak volna a tenyésztésével, így amennyiben ez a csonttöredék nem az E gödörbe beásott újabbkori 1 1 A fenti leletek a MNM-ban vannak. Lelt. sz. : 53.38.1—85. 1 2. Arch. Ért. 41 (1927) l(i kép 7—8.
