Folia archeologica 9.

Patay Pál: A neolithikum a bodrogkeresztúri Kutyasoron

20 Pata y Pál a kérdést egy ellenőrző ásatás útján tisztázni óhajtottam, annál is inkább, mivel akkor a rézkori bodrogkeresztúri kultúrának egyetlen egy hiteles teleplelőhelyét sem ismertük még. Az ellenőrző ásatást nem lehetett a Tompa által megásott rész tőszomszédságában végrehajtani, ugyanis ez utóbbi területen akkor vetés állott, így attól mintegy 100 m-rel keletebbre jelöltem ki az ásatás színhelyét.

6 Két felületen 60,5 és 25, azaz összesen 85,5 m

2-nyi területet tártam fel. Az ásatás során a Tompa által bemutatottakhoz hasonló leletek voltak találhatók, a megfigyeléseim azonban némileg eltértek az övéitől. Mindenekelőtt is a kultúrrétegek a feltárt területen mindössze csak 90 cm vastagságot értek el. ( Ennek oka bizonyára a két ásatási terület egymástól való nagyobb távolságában rejlik.) Ezen belül is csak két réteg volt megkülönböztethető : 0—50 cm között egy felső, szarmata és középkori leletekkel és egy alsó neolithikusokkal. Az ásatás területére esett — eltekintve több középkori és szarmata hulladékgödörtől, amelyekkel itt nem kívánok foglalkozni — egy neolithikus lakó- ( ?) gödör és két neolithikus sír. Tűzhelyek, mint amilyeneket Tompa leírt, sajnos nem voltak találhatók. Az ásatás megfigyeléseit és a leleteket röviden az alábbiakban ismertetem I. felület. 0—20 cm. Középkori és szarmata cseréptöredékek. Egészen elvétve néhány neolithikus is akadt. Ezek közé sorolható valószínűleg egy szűrőedény töredéke (I. t. 1). 20—50 cm. Főként szarmata kerámia, keverve néhány középkori és kevés neolithikus töredékkel. Utóbbiak közül megemlítendők egy csövestalpú tál és egy bekarcolt díszítésű edény töredékei. Utóbbi nemcsak a díszítésében, hanem az alakjában is megőrizte a háncsból vagy gyékényből fonatolt edények emlékét. Az edény alakja eredetileg négyszögletes — valószínűleg téglalap alakú — volt. Az oldalai a sarkoknál majdnem függőlegesek, de középen, utánozva a hajlékony anyagból készült edényeket, kiduzzadnak (I. t. 2—4). Egy töredéke a mélyebben fekvő ásónyomból került elő. 50—75 cm. A leletek túlnyomó részben neolithikusak. Fiatalabbak csakis beásások helyén fordultak elő. A neolithikusak közül megemlítendő egy nagyobb edény függőleges nyílású felcsúcsosodó füle, lencseszerű bütykökkel díszítve (I. t. 5), töbh csövestalpú edény töredéke, különböző bütykökkelés fülekkel díszített edénytöredékek (I. t. 6—8), továbbá olyanok, amelyeket a tiszai kultúra jellegzetes meandrikus díszítése borít (I. t. 9). Találtunk ezen kívül egy kúpalakú tűzikutyát, egy kisebb kérődző metacarpusának distalis végéből készített csontárat, h. 7,8 cm (III. t. 15),

8 valamint, amit különösen érdemes megemlíteni, egy agyag állat-idolt. Feje sajnos részben hiányos, keresztirányban átlyukasztott, ami bizonyára a szemek jelzésére szolgált. Törzse nagyjából háromszög átmetszetű, a gerinc vonala hátul felcsúcsosodik, mintegy felálló farkat ábrázolva (vége csonka). Lábainak alsó része előreálló 6 Az ásatás időpontja 1951. okt. 29.—nov. 3. volt. 7 A leleteket a miskolci Herman Ottó Múzeum őrzi. a Rövidítések : h. = hossza, m. = magassága, sz. = szélessége, v. = vastagsága, pá. = peremének átmérője, fá. = fenekének átmérője, mé. = mélysége, tá. = tájolása.