Folia archeologica 9.

Patay Pál: A neolithikum a bodrogkeresztúri Kutyasoron

A neolithikum a bodrogkeresztúri Kutyasoron 27 mancsnak tűnik fel. Az állat végbélnyílását mélyebb kis lyukkal erősen kihangsúlyozták. H. 7,3, m, 4,7 cm (IV. t. 1—3). 75—90 cm. A leletek — eltekintve a beásásoktól — neolithikusak és az 50—75 cm között találhatókkal teljesen megegyezők. Nagyobb edény függőleges nyílású füle, csövestalpú tál töredéke, és a tiszai kultúra stílusában díszített (I. t. 10—12), valamint sima felületű edénytöredékeken kívül 1 átfúrt csiszolt kőbalta töredéke (III. t. 10) ós 2 kis penge, az egyik obszidiánból (111. t. 7), a másik tűzkőből (III. t. 8), h. 4,6, ill. 4,5 cm, származik innen. Előkerült még e rétegből egy gömbölyded, enyhén befelé hajló peremű edény, amelynek pereme alatt, valamint az oldalán bütyöksor fut körbe. Pá. 12—12,5 cm (IV. t. 7). A, B, C, D gödrök. Középkori, ill. szarmata kerámiát tartalmaztak. Ezekkel nem kívánok foglalkozni. „E" gödör. Neolithikus. Méretei nem voltak megállapíthatók, miután csak egy sarka esett a feltárt területre, bár utóbbit a gödör feltárása végett ki is bővítettük. Alakját sem lehetett kétséget kizáróan meghatározni, ugyanis az oldalát az újabbkori gödrök metszették. Valószínű azonban, hogy szögletes alaprajzú lehetett, egyenesen futó oldalakkal. Oldalfala nagyjából függőleges volt, az alja a közepe felé enyhén lejtett. A gödröt kitöltő talajban több 5—10 cm vastag folyami kagylóréteg húzódott. Ezek a fenéknél erősebben lejtettek a gödör közepe felé. A gödör kizárólag a tiszai kultúra leleteit tartalmazta. Sima felületű és bekarcoltan díszített töredékek egyaránt előfordultak (II. t. 1—17, 19), közülük többnek a mintázatát párhuzamos vonalakkal kereteit tűzdelt szalag alkotja (II. t. 13, 15—17). Két töredéken az edény fala a perem alatt átlyukasztott (II. t. 9—10). Két másik töredék szögletes oldalú edényből származik (II. t. 5, 17). A bütykök között találunk ujjbenyomással tagoltakat (II. t. 4, 8), valamint apró lencsealakúakat is (II. t. 3). Függőleges nyílású, felcsúcsosodó füllel ellátott töredék is jött elő (II. t. 1), úgyszintén rovátkolt peremrészletek. Egyes darabok hengeres nyakú edényekből származnak. Volt a gödörben egy vésőszerűen megmunkált agancshegy is, h. 14,3 cm (II. t. 18). Végül egy majdnem ép edény is megemlítendő. Pereme enyhén kihajló, nyaka felfelé kissé szűkül. Hasa közepén élben megtörik ; az él fölött bekarcolt vonal fut körbe. A perem alatt és a has élén 3—3 kis bütyök látható. M. 8,2, pá. 8,3, la. 3,4 cm (IV. t, 4). Az E gödörben talált csontmaradványok Bökönyi Sándor meghatározása szerint az alábbiak voltak:

9 1, Ló (Equus caballus L.) metacarpus töredék. 2, Szarvasmarha (Bos taurus L.) 2 alsó molaris fog, 2 mandibula töredék, scapula töredék, metacarpus distalis fele. 3, Őstulok (Bos primigenius Boj.) medencerészlet. 4, Szarvas (Ceryus elaphus L.) agancsdarab, scapula distalis fele, metacarpus distalis fele. 5, Őz (Capreolus capreolus L.) mandibula részlet P

3—M

2 fogakkal. 6, Sertés (Sus scrofa domestica L.) os temporale részlet, maxilla részlet M

1

( M

2 fogakkal, mandibula részlet P

3—M

2 fogakkal, 2ulnatöredék. 7, Halcsont. Az E gödörbe F és G jelzésű gödrök voltak beásva. Ezek középkoriaknak bizonyultak. Teljes feltárásuk a rendelkezésre álló idő csekély volta miatt elmaradt. 9 Az anyag meghatározásáért ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki Bökönyi Sándornak.