Folia archeologica 9.

Rózsa György : Johann Niedermann magyar vonatkozású arcképei

240 Rózsa György zőjének figj

relmét hívta fel Niedermannra, amikor barátja, Kazinczy sürgetésére meg akarta festetni arcképét. Az 1812-ben elkészült kép Xeidl János József (1776—1832) rézmetszetében Kis Verseinek első kötetében jelent meg.

1

3 Kis János leveleiből Kazinczy Ferenc is megismerte Niedermannt és Bécsben jártában fel is kereste. Első találkozásunk után ezt írja : „Niedermann és én barátok vagyunk."

1

4 Egy későbbi levelében így jellemzi a festőt : „Eggy nyíltszívű, bolondságokat nem ismerő, csendet szerető, boldog és eggyszerű ember. ... A' nálánál nagyobb-hírű 's rangú Festők nem azon igyekszenek, hogy hasonlót, hanem hogy szebben fessenek, 's az Aestheticai törvény szerént azt igen jól is teszik. De л ап a'nem szebbítő, hanem hasonlító festésnek is becse, amaz az idegeneknek tetszik inkább, ez a' barátnak, feleségnek, gyermeknek." Jellemző Kazinczy esztétikai felfogására, hogy Kis János meglehetősen gyengén sikerült képmását az utóbbi csoportba sorolja és ezért lelkesedik érte. ,,A' Te őáltala festett képednek az az érdeme van, hogy lelkedet a' maga saját mosolygó de melancholiásan mosolj'gó pillantatában festette. Lehetetlen arról a' képről gyönyör nélkül emlékeznem." Ugyanitt mondja el azt is, hogy Niedermann megkérte őt, hogy legközelebbi bécsi útja alkalmával engedje magát lefesteni. A festmény azonban, ismeretlen okból, nem jött létre.

1

5 Kazinczy később barátjának, Rumy Károly György gazdasági írónak ajánlotta a festőt, de Rumy képét végül is nem Niedermann, hanem Donát János (1744—1830) festette meg.

1

6 Niedermann metszetek közvetítésével ismert író- és tudósképmásainak meglehetősen sablonos sorából művészileg Glatzé és Korabinszkyé emelkedik ki, de ezek sem érik el a Batsányi-képek színvonalát. A szorgalmas bécsi mesternek nyilván sokat kellett dolgoznia s így nem mindig volt elég ideje modelljének tanulmányozására. Batsányiék képmásai és a többi említett kép újabb cáfolatai annak a széltében elfogadott téves általánosításnak, mintha a XIX. század elején a magyar arisztokrácia és főpapság lett volna a művészet egyedüli pártfogója. Megvolt a művészet iráni i igény a gyakran alacsony sorból kikerült magyar írók és tudósok között is, csak persze az ő anyagi lehetőségeik szerényebbek voltak. Főleg a külföldön megforduló írók találták meg könnyen a kapcsolatot a művészekkel. A bécsi mester magyar vonatkozású képei értékes emlékei a XIX. század eleji magyar írók műpártolásának, amely az irodalom munkásainak népszerűsítésén keresztül az irodalom ügyét szolgálta, de ezzel együtt előmozdította a művészetek magyar földön való megkedveltetését is akkor, amikor erre igen nagy szükség volt. Batsányi és Baumberg Gabriella 1

3 Ovális keretben. Mellkép, kissé jobbrafordul, majdnem szembenéz. Semleges háttér előtt. Felirata : „KIS JÁNOS született 1770. Septemb. 22 d. Superintendenssé választatott 1812. Jun. 23d."—Jelezve: Niedermann pinxt. 1812. — Neidl sc

Si

<." — Pontozó modorú rézmetszet, csak körülvágott példány ismert. Megjelent : Kis János Versei. Kiadta Kazinczy F. (Pest 1815) I. köt. címképe. ; Wurzbach, С. von., i. m. XI. (Wien 1864) 316. ; Pataky D., A magyar rézmetszés története (Bp. 1951) 189. 1

4 Kazinczy Kisnek. 1812. nov. 15. Kazinczy Ferenc levelezése. Kiadta Váczy J. (Bp. 1890—1927) 2341. sz. 1

5 Kazinczy Kisnek. 1813. febr. 10. Kazinczy Ferenc levelezése 2390. sz. 1

6 Kazinczy Rumynak. 1813. szept. 8. Kazinczy Ferenc levelezése. 2512. sz. Itt Niedermann címét is megadja : Salzgries No 194. ; A Donát-képről Neidl készített rézmetszetet, vö. Pataky D., i. m. 189.