Folia archeologica 9.
Kozák Károly: Magyar nyélbeütős szakállas puskák
Magyar nyélbeiitős szakállas puskák 173 A esőiireg átmérőjének és hosszának arányát, valamint a külső formát figyelembevéve a fent leírt szakállas puskákkal együtt kell tárgyalni Fegyvertárunk, az elpusztult P. Gyalu-Kékes helyén előkerült puskáját. 2 2 A cső hatszögletű, váltakozó lapokkal, a csőtorkolat felé arányosan vékonyodik, majd a csőtorkolatnál hirtelen megvastagszik. Szakálla a csőtorkolattól UO mm-re van és formailag is rokon a tárgyalt esztergomi szakállas puskával. Ez Fegyvertárunk egyetlen gótikus jellegű, vasból készült szakállas puskája, (XXIX. t. 7.), egyben a legkönnyebb is, 8,2 kg, egy ember kezelhette, állvány nélkül is. Gyújtónyílása fent, oldalt van az egyik élen, tehát szerkezetileg fejlettebb, mint az eddig tárgyalt szakállas puskák, bár a csőüreg átmérőjének és hosszának aránya az eddigiek közül legalacsonyabb (XXVIII. t. 5.). Hasonló van a Berlini Fegyverszertárban, gyújtónyílása fent, oldalt az egyik élen. 2 3 Az eddig tárgyalt kis csoport megegyezik az azonos szerkezeten felül abban, hogy mind nyolc- vagy hatszögletű, váltakozó lapokkal és a csőtorkolat felőli részen mindig él van fölül. így van ez aSixl dolgozatában bemutatott pilseni, stb. nyélbeütés szakállas puskáknál is. Ezért tartjuk helyesnek L. Engel már említeti azon észrevételét, hogy ezekkel a puskákkal is lehetett, a fent végigfutó él segítségével célozni. Bizonyítja ezt az is, hogy Fegyvertárunkban is van több olyan XVII—XVIII. századi lőfegyver, amelynek nincs külön célzóberendezése, hanem a cső tetején végigfutó lemunkált lap — célzóléc — segítségével történt a célzás. .Megegyeznek még abban is, hogy a csőüreg átmérőjének és hosszának aránya egyiknél sem éri el az 1 : 30. A Fegyvertárunkban található többi nyélbeiitös vas szakállas puska egy kivételével ezt az arányt túllépi. Az e téren kivételt képező szakállas puska is nyolcszögletű, váltakozó lapokkal, — elől fent él — végén, a nyél befogadására szolgáló hüvely kívülről is hengeres, jobboldalán a nyélnek szeggel való megerősítésére szolgáló nyílással. Gyújtónyílása fönt, középen van. A régi, szeggel elzárt nyílás helyett, valamivel hátrább, de még középen egy új, 2 mm átmérőjű gyújtónyílást fúrtak. A gyújtónyílás környéke kissé kimélyítve a puskapor számára. A csőtorkolatnál kívül egy bemélyített gyűrű fut körbe, hátrább alul széles, egy lépcsős szakáll, melynek alsó részén egy köralakú nyílás van. 2 4 Fegyvertárunkban őrzött nyélbeütés szakállas puskák szakállán nincs nyílás, mert a szakállnak csak az a szerepe, hogy a lőpor robbanása által okozott nagy visszaható erőt felfogja. Az ágyazatba erősíthető szakállas puskák szakállán, amennyiben az ágyazaton keresztülhatol, minden esetben van nyílás, de közvetlenül a cső alatt, mert az ágyazaton és ezen a nyíláson átütött csap az ágyazatba erősítést szolgálja. Azon ritka nyélbeütős szakállas puskáknál, ahol a szakállon egy nyílás van, más okot kell keresnünk. Véleményünk szerint a dolgozatunkban közölt 2 1 Sixl, P., i. h. Waffenkunde 2. 68 kép. 2 2 Országos Történeti Múzeum Fegyvertár, lelt. sz. 55. 3307. 2 3 Post, P., Das Zeughaus die Waffensammlung. (Berlin 1929) XXII. t. 2. ; Engel, L., idézett munkájában a pesti puskával együtt közöl egy vasból készült, kovácsolt, szakállas puskát, melynek gyújtónyílása fent, oldalt van, irányzéktőke helye és elől a csőtorkolati gyűrűs kiképzésnél irányvonal. Korát 1474 tájára teszi. 2 4 Országos Történeti Múzeum Fegyvertár, Itsz. 53.911.
