Folia archeologica 9.
Kozák Károly: Magyar nyélbeütős szakállas puskák
174 Kozák Károly bak villáján és a szakáll nyílásán átütött csap körül lc és föl könnyen lehetett mozgatni és így célozni a puskával. Ha pedig a villa forgócsapos volt, akkor nemcsak le és fel, hanem minden irányban lehetett állítani a puskát. Ilyen rögzítésű fegyvereket nevezhettek „forgó szakállas"-nak, 2 5 amelyeket aztán várfalakon, sajkákon és szekérváraknál egyaránt jól lehetett alkalmazni. Sixl is közöl egy ágyazatba erősített, tusával ellátott nagyméretű szakállas puskát, az ágyazaton túlérő szakállán alul egy nagyméretű lyuk, valamint a tusa végén egy oldalról keresztülfutó nyílás van. Véleménye szerint a jobb kezelhetőség és a rövid útszakaszokon való hordozás célját szolgálhatja a két nyílás. 2 6 Drégelypalánkról két nyélbeütős szakállas puska került Fegyvertárunkba. Az egyik nyolcszegletes, váltakozó élekkel (XXIX. t. 6.), fent, középen egy négvkarélyos serpenyőjű gyújtónyílás, melyet a kúpos serpenyő utánfúrása útján nyertek. A gyújtónyílástól balra egy beütött kereszt alakú bélyeg van (XXVIII. t. 4.). 2 7 A másik is nyolcszegletes, fent középen kúpos serpenyővel bővült gyújtónyílás (XXIX. t. 5.). Mindkettőnek a csőtorkolati részén körbefutó, bevésett gyűrű. 2 8 Fegyvertárunk egy másik nyélbeütős szakállas puskája is nyolcszegletű, fent, középen kúpos serpenyővel bővült gyújtónyílással. Ennek a puskának szakálla alul karomszerű nyúlványban végződik, mely világosan mutatja, hogy a szakállt beleütötték a palánkba, várfal repedései közé a biztonságosabb tartásért, amikor a puskát állvány nélkül használták. Szakállas puskáink szakálla csaknem minden esetben végefelé elkeskenyedik 2 9 (XXIX. t. 3.). Egy másik, rongált szakállas puska is nyolcszögletes, háromszor váltakozó lapokkal, fent, középen kissé kikúposodó nyújtónyílással. Ennél a puskánál jól látható a csőüreg lezárására szolgáló, nyolcszegletű vasék, melyet a cső felhevítésekor vertek a furatba, amit a cső lehűlésekor az összehúzódó furat szorosan megfogott (XXIX. t. 4.). 3 0 Fegyvertárunk utolsó nyélbeütős szakállas puskája a legsúlyosabb, 24,70 kg. Nyolcszögletű, fent, jobbra egy serpenyővel bővült gyújtónyílás, előtte bevésett mesterjegy (XXVIII. t. 6.). 3 1 Ennek a puskának hüvelyében még benne van az eredeti nyél egy beletörött darabja és jól látható, hogy a nyél beleerősítésekor azt egy vászondarabbal körülcsavarták, mint ahogy másfelé is szokták. 3 2 Ezzel az eljárással a nyél erősebben állt a hüvelyben. A fent tárgyalt, vasból készült nyélbeütős szakállas puskák megegyeznek abban, hogy mind nyolc- vagy hatszögletű, egy kivételével nem súlyosabbak 15 kg-nál, gyújtónyílásuk általában fent, középen van, de néhánynál oldalt helyezkedik el, mint az már a később tárgyalandó vasnyelű szakállas puskáknál általános (XXIX. t. 8—9.). A másik jellegzetessége a hazai, most 2 5 Takúts S., i. h. 144. 2 6 Sixl, P., i. h. Waffenkunde 2. 319, 7(i kép. 2 7 Országos Történeti Múzeum Fegyvertár, ltsz. 55.3266. 2 8 Országos Történeti Múzeum Fegyvertár ltsz. 55.3265. 2 9 Országos Történeti Múzeum Fegyvertár, ltsz. 56.5304. 3 0 Országos Történeti Múzeum Fegyvertár, ltsz. 55.3620. 3 1 Országos Történeti Múzeum Fegyverrár, ltsz. 55.3630. 3 2 Sixl említ több helyen szakállas puskát, említett munkájában, melynek ugyancsak megvan az eredeti tusa egy darabja, melyet vászonnal csavartak körül. Itt köszönöm 'meg Csép Attila és Kákossy László értékes segítségét az idegennyelvű dolgozatok fordításánál.
