Folia archeologica 9.

Kozák Károly: Magyar nyélbeütős szakállas puskák

172 Kozák Károly A tannenbergi ós a pesti puska adatait — az arányok kivételével — Bernhardt Rathgen : Das Geschütz im Mittelalter. Berlin. 1928. c. munkája alapján közlöm. Az 55.3174 ltsz. puska csőüregének hosszméretét nem lehetett megmérni, ezért a gyújtónyílás távolságát vettem. Nyélbeütős, vas szakállas puskák A szakirodalomban a puskák, szakállas puskák fejlődésének szempontjából egyik fontos jellegzetességként a csőüreg átmérőjének és hosszának arányát említik. Ennek az arányszámnak emelkedése azt mutatja, hogy növekszik a célzás és a találat biztossága. A vasból készült magyarországi szakállas puskákat mi is ennek a fontos jelzőnek figyelembevételével kívánjuk csoportosítani, a gyújtónyílások helyzete, formája és a külső forma szemmeltartása mellett. Ezek a fent tárgyalt, bronz nyélbeiitős puskáknál lényegesen súlyosabbak és hosszabbak, ezért valószínű, hogy néhány eset kivételével, állványra téve, vagy a várfal lőrésébe akasztva használták. A már említett esztergomi gótikus, nyélbeütős szakállas puska formailag legszebb példánya az e csoportba tartozó hazai szakállas puskáknak. A cső nyolcszögletű, váltakozó lapokkal, alatta a csőtorkolattól 100 mm-re gondosan kialakított szakáll van felforrasztva. A cső hossza 850 mm. A csőtorkolatnál nyolcszögletű gyűrűs kiképzést, hátul a nyél számára hüvelyt alakítottak ki. A szakálltól a csőtorkolat gyűrűs kiképzéséig a cső átmérője jelentős mértékben, arányosan csökken és a szakáll formájával, elhelyezésével együtt a puskának gótikus jelleget ad. A cső tetején, középen jól látható a régi, beforrasztott gyújtónyílás, mely a csőfenéknél torkolott a csőfuratba és a később, 10 mm-rel előbbre, a nyolcszög jobboldali, felső oldallapjába fúrt nagyobb, kúpos serpenyőjű gyújtónyílás. A puska igen gondos munka,

1

9 A fenti puskával nagy hasonlóságot mutat a solymári vár ásatásakor előkerült két nyélbeütős szakállas puska, melyek a kaputorony feltárásakor egy kulcslyuk alakú lőréssel egy rétegben feküdtek.

2

0 Sajnos ezeknek szakálla letöröt t. Mindkét szakállas puska nyolcszögletű, váltakozó lapokkal, a csőtorkolatnál gyűrűszerű kiképzéssel. A gyújtónyílás mindkettőnél fent, középen van, mely négykarélyos gyújtóserpenyővel bővül. Fegyvertárunk egyik nyélbeütős szakállas puskájának hasonló a gyújtóserpenyője (XXVII1. 4.). Ezekhez hasonlót

2

1 közöl Sixl dolgozatában, korát 1480—90 közé teszi. 1

9 Megköszönöm Purádi Nándornak, hogy felhívta figyelmemet az Esztergomban levő anyagra. Dr. Zolnay László múzeumvezetőnek köszönöm szives segítségét az anyag egyeztetésében és engedélyét az esztergomi szakállas puskák vizsgálatához, feldolgozásához. A gótikus szakállas puska egyeztetve lett az Esztergom-vidéki Régészeti Társulat Évkönyve (Esztergom 1900) 314. tételével. Néhány adaton kívül jelzi, hogy a puska Knauztól való. Eszerint feltételezhetjük, hogy valószínűleg Garamszentbenedekről került a múzeumba. 2

0 Valkó A., Arch. Ért. 77 (1950) 96—99. (Megköszönöm Valkó Arisztidnek, hogy lehetővé tette számomia a tulajdonában levő szakállas puskák tanulmányozását.) Itt köszönöm meg dr. Kalmár Jánosnak, hogy felhívta figyelmemet az Országos Történeti Múzeum Fegyvertárában, valamint a Solymáron lévő szakállas puskák vizsgálatára és feldolgozására.