Folia archeologica 9.

Csalog József: Kobakedények hatása a népvándorláskori agyag- és fémművességre

Kobakedények hatása a népvándorlási agyag- és fémművességre 137 A nagyszentmiklósi korsók füléhez bizonyára a más területen kialakult edényfülek divatja adott ösztönzést, alakjuk itt mégis erősen emlékeztet arra, mintha a dugótartó zsinórra gyöngyöket fűztek volna. Nem tartom kizártnak, de ezt a kérdést egyelőre csak feltevésként kezelem, hogy a nagyszentmiklósi korsók nyakán előforduló levelekből álló díszítésnek is technikai eredete л ап. A 2. számú korsó nyakán, közvetlenül a nyakgyűrű alatt olyan csipkésszélű gallérkát látunk, mely leginkább bőrből kivágott „pillangózásra" hasonlít. A tökedényeknek ugyancsak vesszővel, de más módon való bekötözését látjuk a nagyszentmiklósi 3., 4. és 6. korsó hasán a két esetben láncszerűvé stilizált díszítésen. Ezt a tökedényt egyetlen szál vesszővel kötötték körül, s a hullámvonalban hajlított vessző íveit alul-feliil össze is kötözték. — Egy ilyen tökedény rekonstrukcióját mutatom be a 28. ábrán. Néhány megfigyelés sejtenünk engedi azt, hogy a népvándorláskori és a későbbi keleti pásztorkultúrák népe az edényfélének szánt tököket még éretlen korában nyakban átkötve, hasán bekötve, vagy két lap közé szorítva torzította is. Ilyen torzításra mutat a nagyszentmiklósi 3. és 4. számú korsó, melynek nyakát átkötve nyak-gallér megerősítésére tettek alkalmassá. Mesterséges nevelésre mutat a 6. számú korsó is, mert ezen úgy látszik, mintha a bekötött tökbe érés közben nyomódott volna be a hullámvonalban körültekert és összekötözött vessző. Laposra nevelt tök szolgálhatott mintaképül a 7. számú aranykorsónak, és ugyancsak éretlen korában átkötözött tökedénv lehetett hatással arra a festett medaillonos cserépedényre, melyet a szegedi múzeum őriz ismeretlen lelőhelyről. 2 A pásztornomádok tökedényei érthető módon a keramikára is hatással voltak ott, ahol az agyagművesség szerephez juthatott. A nyak-gallér nálunk már a népvándorlás korának korai szakaszaiban is megjelenik

3 és gyakorivá válik később azon a citromsárga, vagy vörösre festett keramikán, melyet jellegzetesen avarnak szokás nevezni.

4 .Jellegzetes tökformát mutatnak pl. a Szekszárd-gyűszűkúti A. sír,

5 az Öcsény-tótvölgyi 11. sír® és az ugyanott talált 7. sír

7 és a kiskőrösi 150. sz. sír

8 korsói. A szekszárd-környékiek közül a két elsőnek éppen úgy gömbölyű az alja, mint a kiskőrösi példányé. És szervesen hozzákapcsolódnak az 2 Mavrodinov, X., Le trésor protobulgare de Xagvszentmiklós. AH. 29. (Bp. 1943) 6. kép. 3 Murga : Wosineky M., Tolna váimegye története. II. (Bp. 189(>) CCXL. t. 4 Horváth T., i. m. 78. 5 Pécs város Majorossv Imre Múzeumának 1939—40. évi Értesítője, V. t. 2. 6 Uo. V. t. 4. ' Uo. V. t. 4. 8 Horváth T., i. m. XXXVIII. t. 2.