Folia archeologica 9.
L. Kovrig Ilona: Kora-avarkori sírok Törökbálintról
î130 L. Kovrig Ilona Märheim úgy magyaráz, hogy a tegez nem volt az övre csatolva, hanem függesztőszíjait körécsavarták és a halott mellé fektették. 7 7 A körnvei avar-kori temetőben szintén vannak adatok arra, hogy a szíjrózsák a tegezzel voltak kapcsolatban. 7 8 A tegezek akasztószíjain nem tudjuk a szíjrózsákat elképzelni, mert mint azt a kis csatok, vagy a tegezakasztó horgok mutatják, a tegez akasztószíjai keskenyek lehettek és azokon a rozetta veret egyszerűen nem fért volna el. Ha a szíjrózsák a fegyveröv díszei voltak, akkor a sírbeli helyzetüket arra magyarázhatjuk, hogy a halottakra általában nem csatolták fel a fegyverövet a fegyverekkel, hanem melléjük tették. A kardot mint a legtöbb esetben megfigyelhető levették az övről és a halott bal oldalánál, -— rendszerint a bal karra — fektették végig, markolatával jóval az öv feletti magasságban. A törökbálinti sírok korának meghatározása az éremmel keltezett rokonleletek alapján nem jelent nehézséget. Itt ismételten hangsúlyozni szeretném a kettős keltezés fontosságát, mivel a VI. század utolsó évtizedeinek és a VII. század első felének értékelésében igen jelentős lehet az a különbség, amely a lelettárgyak készítésének, viselésének és az eltemetésnek ideje között fennáll. A pontosabb kormeghatározás érdekében a leletek bizánci pénzeinek kibocsájtási évét —• amennyiben ez megállapítható — szintén figyelembe kell vennünk. Az avarkor első száz évéből származó emlékanyag pontosabb időrendje a hazai, pénzzel datált sírleletek, a vezérleletek és a külföldi éremmellékletes rokon leletek alapján feltehetőleg meghatározható lesz, ami nagyban hozzájárulhat az említett száz év mozgalmas történeti eseményeinek, ethnikai és társadalmi képének jobb megismeréséhez és megértéséhez. Az éremmellékletes sírleletek kritikai feldolgozása egy lépést jelenthetne e cél felé. Az embertani vizsgálatok szerint a törökbálinti 1. sírban talált koponya {mint a jelentésből kitűnik, a lábnál keresztben fekvő vázhoz tartozott), 40 év körüli europid férfi koponyája. A 2. sírban 50 év körüli férfi váza volt, koponyája (Oromagnoid-A) 20—30% mongolifi elemet is tartalmaz az europid mellett. 7 9 A törökbálinti 2. sír ismét újabb adalék ahhoz, hogy a nemzetségek és nagycsaládok kiváltságosai — akiket a lóval eltemetett gazdagabb mellékletes, kardos, íjas halottakban sejthetünk —- az átlagos életkorhoz viszonyítva általában elég magas kort értek meg, feltehetőleg jobb életkörülményeik miatt, 8 0 A törökbálinti sírokhoz a pénzzel fiatált rokonleletek közül közel áll a kiszombori 0 temető 2. sírja. A keresztvas nélküli kétélű kard, P alakú fíiggesztőfüles kardhüvely, a nagygömbös fülbevaló, a nyakcsigolyánál talált egy szem gyöngy, a keskenyvégű íj és az övveretek hasonló leletegyüttest tárnak elénk, melyet Phokas (602—610) solidusa egészít ki. A szegvár-kórógyparti lovassír szintén kapcsolatba hozható a törökbálinti sírokkal P alakú függesztőfüles kétélű kardja, rozettás veretei, keskenyvégű íja és ezüst övveretei — a törökbálinti 2. sír vereteinek hasonmásai — alapján. A sírban Maurikios 7 7 MitschaMärheim, H., Awariscli-baiiisehe W echselbeziehungen im Spiegel der Bodenfunde. Arch. Austr. 4 (1949) 126—128. 2 kép. 7 8 A temető feldolgozójának, Salamon Á-nek szives közlése. 7 9 Lipták P. szóbeli közlése. 8 0 Kovrig /., Arch. Ért. 82 (1955) 38.
