Folia archeologica 9.
L. Kovrig Ilona: Kora-avarkori sírok Törökbálintról
Kora-avarkori sírok Törökbálintról 129 leletben együttesen is megtalálhatók, így a bácsújfalusi lószerszámok között és a szegvár-kórógyparti lovassírban, 6 8 ahol az egyik lovat rojtmintás lószerszámmal kantározták fel, a másikat pedig préselt szíj rózsással. Ugyancsak az 1. sír lószerszámveretei között annak a hármasveretcsoportnak is megvan a nyoma (XVII. t. 9) melyben két kis álszíjvég egy rozettát fogott közre. Hasonló vereteket a bácsújfalusi leletben, és a gátéri temető 193. sírjában 6 9 találtak, mindkét esetben aranylemezzel borítva. A két lelet — az előbbi külön eltemetett lószerszám, az utóbbi lovassír, szintén a halott baloldalára temetett lóval, — többi lelet tárgyában is rokon a törökbálinti sírokkal. Hasonló hármas lószerszám veretek a perescsepinai leletben is vannak. 7 0 Az Eremitage vadászó királyos ezüsttálján pl. mind a szügyelő- mind a farhám szíján megfigyelhetők a hármas veret díszítések. 7 1 A fonatdíszítéses préselt szíjvégek és szíjrózsák igen szép rokonpéldányait említi Posta egy keresi katakombasírból, ahol agyag amphorával, háromélű nyílhegyekkel, kardokkal, páncéllal és Leo császár (457—473) bronzérmével együtt találták azokat. 7 2 A gátéri 193. sírban, ahol a törökbálinti 1. sír hármas lószerszám veretek hasonmása volt, szintén találtak amphorát. Az avarkori lószerszámok vizsgálatánál nem téveszthetjük szem elől azt a körülményt sem, hogy forrásadatok szólnak az avaroknak ajándékba adott bizánci lószerszámokról. 7 3 Az 1. sír hurkosfülű kengyele a korai-avar időkben együtt volt használatban a hosszúfüles kengyelformával, s ez utóbbi kengyeltípust túl is élte. Megemlíthető az is, hogy a hurkosfiilő kengyelek inkább a préselt álszíj véges rozettás lószerszámok kísérői, míg a rojtmintás szíjveretek és a félgömb alakú pitykék nagyobbára a hosszúfülű kengyelekkel együtt voltak használatban. 7 4 A 2. sír ezüsttel bevont ólom szíjrózsáinak (XIX. t. 16—26) rokonpéldányairól az irodalom általában mint lószerszám veretekről vagy övszíj véretekről emlékezik meg. De mindjobban az a kép alakul ki, hogy a tegezekkel, főként az íjtegezzel voltak valamilyen kapcsolatban, azaz vagy azt az övet díszítették amelyen a tegezek függtek, vagy magát a tegezeket. A jutási temető 130. sírjában a bal combcsont külső oldala mellett voltak a rozetták sorban, az íjlemezek szomszédságában. 7 5 A szegvár-kórógyparti leletben a rozetták a tegez mellett voltak, a móri 25. sírban a jobb csípőcsonton keresztben húzódtak a rozetták, közelükben az íj csontlemezei feküdtek, de egy szíjrózsa a kard függesztő fülébe volt beleszorulva. A hajdúdorogi lovassírban a koporsón kívül voltak a rozetták az íj lemezek mellett, szabályos sorban. 7 6 A Linz-zizlaui temető 74. sírjában, ahol a leletek zöme jellegzetes avar emlékanyag volt, a jobb térdnél sorjában voltak a rozetták a njiltegez mellett, amit Mitscha 6 8 Mérey Kádár E., Viharsarok, 1952. aug. ; Csallány D., Archäologische Denkmäler der Awarzeit in Mitteleuropa. (Bp. 1956) 193. 6 9 Kada E., Arch. Ért. 26 (1906) 207—209. 7 0 Бобринской, А., Перещепинский клад. MAP 34 (1914) ХлЛ. t. 56—57. 7 1 У ад y G., Arch. Ért, 21 (1901) 319. 7 2 Posta В.. i. m. IV. 348—349, 212 rajz. 7 3 Johannes Ephesios (Die Kirchengeschickte des Joli. Ephesios) 6. 24. : Schönfelder. ; Nagy T., AntH 1 (1947) 56—63. 7 4 Körrig I., Arch. Ért. 82 (1955) 30—41. 7 5 Rhé Gy. —Fettich N.,Jutas... 27—28. 7 8 A lelet feltárójónak, Kralovánszky Alánnak szíves szóbeli közlése. 9 Folia Archaeologica IX.
