Folia archeologica 8.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Widemann-metszetek után készült olajportrék

Widemann-metszetek után készült olajportrék 171 hogy a festmény Kornis Zsigmond bihari főispánt és aranysarkantyús vitézt ábrázolja, aki támogatta Csáky Istvánt, midőn ez az erdélyi fejedelmi trónra tört. Kornis Zsigmond Bethlen Gábor uralkodásának elején ugyanúgy a császáriak ellenjelöltje volt,

9 mint Bethlen halála után Csáky. Ez a számára oly sorsdöntő napokban többször levelezett vele, feltárta terveit és tanácsát kérte.

10 E levelek címzésében Csáky „apám-uramnak" titulálja Kornist, ami természetes is, hiszen 1648-ban bekövetkezett halálakor közel 70 éves volt.

1

1 Feltevésünket igazolni látszik az a tény, hogy az átlagos nívóból kiütköző jobb kvalitású festmény ábrázoltja őszhajú, idősebb férfi. A portré életkora és Kornis Zsigmondnak Csáky életében játszott szerepe valószínűsíti, hogy a festmény őt ábrázolja. A színvonalasabb technikai megoldás pedig arra enged következtetni, hogy mestere esetleg korabeli eredeti után dolgozott. Csupán feltevésekre vagyunk utalva Bornemissza Ferenc lovas ezredes és Horváth László állítólagos munkácsi kapitány arcképénél, úgyszintén a sorozatban szereplő Kemény-családtagok olajfestményeinél is. Az erdélyi fejedelemnek és vajdának jelzett Kemény Boldizsár (XXXIV. tábla 2. kép) elmosódott vonásait csak nagy vonalakban lehet a reánk maradt fiatalabbkori Kemény János arcmással azonosítani.

1

2 A Doboka megye főispánjaként jelzett Kemény Sámuelnél, mely 1623-ra van datálva, meg kell jegyeznünk, hogy a XVII. században a Kemény-családnál Sámuel utónév nem fordul elő. A XVIII. század első felében a fejedelem dédunokája, Sámuel,

1

3 aki 1737—1744 között Doboka vármegye főispánja volt.

1

4 A XVII. században viszont Kemény II. Boldizsár, a fejedelem fivére viselte ezt a tisztet 1643 —1648 között.

1

5 Tekintettel arra, hogy sorozatunkban szerepel Kemény János arcképe éppen elírt, Boldizsár utónévvel, s mindkét festmény dátuma bár XVII. századi, de téves, feltehetjük, hogy Boldizsár arcképének szerepelnie kellett a darabok között. A két portré vonásai is mutatnak némi hasonlóságot. Sorozatunk XVII. századi erdélyi arcképei közül az eddig egyedül ismert korabeli olajfestménnyel

1

6 történt összehasonlítás után autentikusnak kell elfogadnunk Teleki Mihály arcképét (XXXV. tábla 2. kép). Kis festményünk a kancellárt java férfikorában ábrázolja, szemben a másik képpel, mely idősebb éveiből való. Ugyancsak autentikus a Haller Istvánt ábrázoló darab, melyhez a Haller-nemzetségkönyv 244. lapján levő miniatúra adja a megerősítést. Tekintve azt a viszonyt, ami Haller István és Csáky István között az erdélyi mozgalmas napokban fennállott,

1

7 lehetséges, hogy mesterünk festmény előkép után dolgozott. Érdekes problémát mutat a sorozat Toldi Miklós portréja is (XXXVI. tábla 1. kép). A Widemann-féle kissé oldalt forduló és szembenéző beállítás korlátait 9 Angyal D., Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig (Bp. 1898) 148. 1

0 Deák F., Egy magyar főúr a XVII. században. Gróf Csáky István életrajza. (Bp. 1883) 222-234. 1

1 Veress E., A gönczruszkai gróf Kornis-család anyakönyve. (Bp. 1917) 5. 1

2 Gyenge reprodukciója Acsády /., Magyarország története I. Lipót és I. József korában. (Bp. 1898) 107. Az eredeti a Magyar Történelmi Képcsarnokban. 1

3 Nagy /., Magyarország családai. VI. 179. 1

4 Hodor K., Doboka vármegye természeti és polgári esmértetése. (Kolozsvár 1837) 415. 1

5 Uo. 412. 1

6 Gyenge reprodukciója Dézsi L., Misztótfalusi Kis Miklós. (Bp. 1889) 37. Eredetije a Történelmi Képcsarnokban. 1

7 Vö. Csáky István 1629. október 31-én írt levelét Kornis Zsigmondhoz. Deák F., i. m. 230.