Folia archeologica 8.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Widemann-metszetek után készült olajportrék

172 Cennern é Wilhelmb Gizella merészen ledöntő, s a képből visszafordulva kitekintő, mozgalmas portré kompo­zíción a következő feliratot olvashatjuk : Nicolaus Tolldy Vi et Robore Insignis. Anno 1638. Itt két személy sajátos összefonódásának vagyunk tanúi. Az írás „Vi et Robore Insignis" kitétele világosan utal az Ilosvai Selymes Pétertől megénekelt Nagy Lajos korabeli vitézre. Az 1638-as évszám a Toldi-család további történetét idézi. A XVI. század folyamán Erdélybe került família egyik tagja volt a XVII. század első felében élt Miklós. Teleki Mihály kancellár későbbi feleségének, Veér Juditnak volt első férje, aki tatár rabságban halt meg a len­gyelországi hadjárat után. 1 8 Az egyébként csekély felkészültségű mesterek ragaszkodását ismerve az egyszer kipróbált és megtanult beállítások és kompo­zíciók iránt, feltehetjük, hogy ehhez a festményhez is egy valahol látott mű adta az ötletet. Ez nem volt szükségszerűen Toldi Miklós portréja, hanem bár­milyen más olaj festésű arckép. A Báthori Zsigmond nevét viselő, idős férfit ábrázoló mellkép (XXXIV» tábla 1. kép), mely 1650-re van datálva, minden valószínűség szerint Rákóczi Zsigmond fejedelmet állítja elénk. A Rákóczi-családból való első fejedelem koros voltát megválasztása idején a történeti források is hangsúlyozzák. 1 9 A Báthori és Rákóczi arcképek összecserélésére már volt példa a művészettörténetben. 2 0 A portrék között még egynél valószínű, hogy hiteles arckép nyomán ké­szült. Zay Ferenc dunai naszádos kapitány, majd felső-magyarországi főkapi­tány festményénél (XXXV. tábla 1. kép), ugyanis rendelkezésünkre áll Melchior Lorichs 1557-ben készült rézmetszete (Koppenhága, Királyi Könyvtár). 2 1 A Lorichs-portré idősebb korában ábrázolja Zayt, mint a mi bajuszos, de szakáll­talan festményünk, mely 1560-ra van datálva. Összehasonlítva a két darabot s figyelembe véve az ábrázolt életkorából és a két mester művészi kvalitásából adódó különbséget, bebizonyosodik, hogy a festő autentikus portré után készí­tette képét. Hogy ez az autentikus darab milyen összefüggésben volt a zay­ugróci (Uhrovce) kastélyban levő ősgaléria olajfestményével, mely Zayt szakál­lasan, de hihetőleg a Lorichs-portrénál korábbi évekből ábrázolja, nem lehetett eldönteni. Ez utóbbiról ugyanis csak egy múltszázadi erősen átrajzolt, gyatra reprodukció ismeretes. 2 2 Metszet-előképe a Widemann-lapokon kívül Kitonich János királyi ügy­igazgató festményének van. Ez az ábrázolt Directio methodica processus iudi­ciarii.. . . c. könyvének második kiadásához 2 3 készült rézmetszetű illusztráció, mely az első kiadás 2 4 Heinrich Ullrich metszetének 2 5 lágyabb, festőibb átfogal­mazása ismeretlen mestertől. A XV—XVI. századi személyeket ábrázoló festményektől hitelességet nem várhatunk az egy Zay-portré kivételével. Valószínűleg ugyanúgy, mint a 1 8 Kővári L., Erdély nevezetesebb családai. (Kolozsvár 1854) 238. 1 9 Szalárdi J., Siralmas Magyar Krónikája. Kiadta Kemény Zsigmond (Pest 1853) 24. 2 0 Pld. Crispin van Passe Báthory Zsigmond metszet-portréját a XVII. században lemá­solták és Peter de Iode kiadásában, mint ifj. Rákóczi György arcképét hozták forgalomba. A Rákóczi Zsigmonddal kapcsolatos másik ikonográfiái tévedésre lásd Vayer L., MM 1947. 35-40. 2 1 Nagler : Künstlerlexikon. IX. 29, 19. sz. 2 2 Thallóczy L., Csömöri Zay Ferenc. (Bp. 1885) Főcímlapja előtt Dörre Tivadar rézkarca. 2 3 Szabó K., Régi Magyar Könyvtár III. 1497. sz. (Viennae 1634). 2 4 Uo. II. 392. sz. (Tyrnaviae 1619). 2 5 Sem Drugulin, sem Singer arcképkatalógusa nem ismeri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom