Folia archeologica 8.
Éri István: Adatok a kígyóspusztai csat értékeléséhez
145 Ez év tavaszán végzett terepbejárásomon sikerült a fenti leletek lelőhelyét, a Templomhegyet s körülötte a középkori falu helyét is megtalálni. Az egykori faluhely a pusztát E—D irányban átszelő és a kígyósi tanyai iskolához vezető dűlőút mentén, az iskolától alig egy km-re D-re, a Szarkatanya szomszédságában van. 3 6 (L. a térképvázlatot.) Nagyjából a templomdomb közepére, mint a legkiemelkedőbb pontra ásták be a 112 m-es magassági pontot jelző követ. A templomdomb és a tőle D-re eső földháton elterülő, ENy—DK irányú faluhely közvetlenül a Nagy Bogárzó tó partján fekszik. A régebben jó néhány méterrel magasabb templomdombot az iskola felé vezető út mélyebben fekvő s ezért gyakran víz alá kerülő szakaszainak feltöltésére hordták el. Nagyobb arányú földeihordásra a környéken lakók emlékezete szerint az 1898 —1900 körüli időben került sor, ekkor találhatták a múzeumba bejuttatott két tárgyat is s ekkor hordhatták el a templom alapfalait is, melynek szakszerű feltárására vonatkozóan ez idáig sem a szegedi, sem a kiskunfélegyházi múzeumban nem került elő adat. A most már alig egy méterrel a környező földhátak szintje fölé magasodó dombban még mindig vannak sírok. Ottjártamkor egy gyermekcsontváz szétszórt darabjait találtam a felszínen, ez egy-két hónappal ezelőtt, egy kocsirakomány homok kitermelése közben került elő. A temető sírjaiból esetleg előkerült leletanyagra vonatkozóan a környékbeliek semmit nem tudtak mondani. Az egykori falu maradványait magában rejtő földhát felszínén (egy része őszi búzával volt bevetve), aránylag igen kevésszámú cseréptöredéket találhattam. Ezek túlnyomó része jellegzetesen Árpád-kori darab volt (cserépbogrács, kézikorongon készült fazék töredékei), alig egy-két XIV—XV. századra jellemző darabot találtam. Az előkerült leletanyag, a templom és a templom körüli temető maradványai és a település nyomai az Asszonyszállásra vonatkozó történeti adatokkal nagyjából megegyező képet adnak, de kisebb próbaásatás nélkül a falu benépesítésének, illetve elpusztulásának időpontját nem lehet meghatározni. Az Árpádkori cseréptöredékek alapján azonban igen nagy valószínűséggel feltételezhetünk itt egy korábbi, a kunok megtelepedése előtti időben fennállott s esetleg a XIII. század folyamán elpusztult magyar falut is. Miután XVI — XVII. századi leletanyag a faluhely általam átvizsgált területén nem került elő, valószínűnek kell tartanunk, hogy az a rác „település", amelynek ittlétére a XVI. század második feléből vannak adataink, vagy nem ezen a helyen állott, vagy, ideiglenes lévén, nem hagyott maga után számottevő leletanyagot. 1572-ben, az egri várjövedelmi összeírások említik először, hogy Asszonyszálláson és még hat szomszédos pusztán rácok laknak. 3 7 Erre a rác településre még egy 1724-es összeírásban is visszaemlékeznek, ebben megemlítik, hogy „Kéllos" (Kígyós) puszta a török időben rácokkal volt benépesítve. 3 8 1642-ben azonban Asszonyszállás puszta (most említik utoljára e néven) már ismét a szegediek legelői közt szerepel. 3 9 3 6 L. az 5463 K jelzésű 50 000-es térképlap 555 — 378 koordináták által meghatározott kockájában. 3 7 Gyárfás I., i. m. IV. 129. 3 8 Nagy-Szeder /., i. m. III. 159. 3 9 Gyárfás L, i. m. IV. 228. 10 Folia Arch. VIII.
