Folia archeologica 8.
Barkóczi László: Császárkori edényégető telep Bicsérden
Császárkori kelta edényégető telep Bicsérden 77 1 db kopott Gallienus 1 db érem annyira átégett, hogy meghatározhatatlan. A két későrómai sírból is került elő érem. Egyikből egy Valens kisbronz, a másikból 1 db II. tetrarchia korabeli redukált follis. Az éremszórványok mutatják a település folytonosságát a későbbi korokban is. A telephely maga azonban a földeihordás miatt nem volt megfigyelhető. Csak a mélyebben leásott fazekaskemencék és a két későrómai sír maradt meg. Az éremleletekkel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a Marcus Aurelius, a Philippus pater és a deciusi dinasztia korából származó bronzérmek átégtek. Az átégés ténye jelzi Pannónia válságos korszakainak egyes állomásait, amelyeket ugyanebben a korban és ugyanezen császárok alatt elrejtett éremleletekből jól ismerünk. 5 4 Beluska Ferenc elbeszélése szerint találtak egy nagyobb éremkincset is, melyet azonban a falusiak széjjelhordtak, de egy vagy két darab ebből a beadott érmek között szerepel. A sírból előkerült érmeken kívül csak a Gallienus érem nincsen átégve, s feltehető, hogy ez származik a kincsleletből. Lehetséges, hogy ez az éremlelet is a Gallienus alatt elrejtett 21 pannóniai éremkincshez tartozik. 5 5 A fazekastelep területén előkerült IV. századi csontvázas sírok pedig arra utalnak, hogy a vicus, illetve annak közvetlen környéke még a IV. században is lakott volt. * Szembetűnő a bicsérdi telepnél, hogy megindulása legkorábban az I. sz. végére vagy a II. sz. elejére tehető. Nem került elő semmi korai anyag, és a stratigráfia sem utal arra, hogy a telepnek akár korarómai előzménye is lett volna. A település kezdetének időpontja megfigyelhető más őslakos telephelynél is Kelet-Pannóniában. A bicsérdi telep megindulásával egykorú a balatonaligai bennszülött telep, 5 6 mely Bónis Éva közlése szerint nem keletkezhetett az I. sz. végénél korábban és sem korarómai, sem császárkor előtti előzménye nem volt. Szintén az I. sz. végével és a II. sz. elejével kezdődnek a kelet-pannóniai tumulus temetkezések is. 5 7 Elég nagy anyag áll már a kutatás rendelkezésére a pátkai, 5 8 mezőszilasi, 5 9 alsószentiváni 6 0 és felsőcikolai 6 1 tumulusokból, de semmi olyan anyag 5 4 A II. és III. századi elrejtett éremleletekről és azoknak történeti összefüggéséről bőven beszéltem, Intercisa II. (Nyomás alatt.) 5 5 R. Alföldi M., A rábakovácsi római ékszerlelet. FA 6 (1954) 12 — 13. 5 6 Bónis Éva még publikálatlan ásatása. 5 7 Sági Károly a pannóniai tumulus temetkezésekről írt dolgozatában már megállapítja, hogy a kelet-pannóniai csoport keletkezési ideje a II. század elejére tehető. Ez az időpont pedig egybeesik az alsó-pannóniai limes kiépítésével. Sági K., Arch. Ért. 1943, 115 —116. 5 8 A pátkai tumulusokról megjelent Rómernek egy rövid ismertetése, az egész anyag publikációja azonban még nem készült el. Römer, F., Congr. int. d'anth. et d'arch. préh. CompteRendu de la huitième Session à Budapest. (Bp. 1876) II. 148. Rómer Pátkán 117 tumulust tárt fel, de egyikből sem került elő olyan anyag, mely az I. sz. végénél és a II. sz. elejénél korábbra mutatna. Az ásatási anyag az Orsz. Történeti Múzeum raktárában van. 5 9 A mezőszilasi (Szilasbalhás) tumulusok publikációját Kiss Ákos készítette el. (Munkája kéziratban.) A tumulus temetkezés megindulását az I. sz. végére, illetve a II. sz. elejére teszi. 6 0 Nagy G., Arch. Ért. 13 (1893) 28-36. 6 1 Az ásatás folyamán 1955-ben nyolc tumulust tártunk fel. A leletanyag nem utal a II. századot megelőző időkre. Publikációja folyamatban.
