Folia archeologica 8.

Korek József — Patay Pál: A Herpályi-halom kőkorvégi és rézkori települése

32 Korek József — Patay Pál A ház kiterjedését megállapítani nem lehetett, minthogy a felület jelentős része bolygatott volt. Mindenesetre kiterjedt az I. felület DNy-i részére is, ahol egy peremes tűzhely helyezkedett el. Ezt is felébe vágta egy bolygatás. Mindamellett eredetileg valószínűleg patkó alakú, a pereme 10 —15 cm magas lehetett. Átnyúlt a paticstörmelék az I. felület ÉK-i felébe is, bár itt, ebben a szintben lényegesen kevesebb volt található. Ugyancsak a II. felületben is képviselve volt mind a patics, mind az alatta levő koromréteg. Itt azonban mintha a felület Ny-i részén levő paticsok már egy másik ház omladékát képezték volna ; a padlószint is magasabban volt. Kétségtelen, hogy e D jelzésű szinten állt házak tűz által pusztultak el. Erről tanúskodik nemcsak az erősen kiégett paticstörmelék és az átégett padló, hanem a házomladék alá temetett, az egykori padlón talált, másodlagosan tűz által élénkpirosra égett, majdnem teljesen összeállítható több edényroncs is. Ez a tűzvész az egész telepet elpusztíthatta, ugyanis a másodlagos átizzás által piros színűre égett, sőt eltorzult edényleletek mind a Zoltai-féle, mind a Márton— Tompa-féle ásatás anyagában nem egy példánnyal képviselve vannak. A D szinthez tartozó ház leletei : 1. Trapéz alakú kőbalta (13. ábrán 1. jelzés). Két oldalról élezett (IV. t. 13). Ele, foka igen megkopott. 7,5x4 cm. 2. Lapos fejű átfúrt kőbalta töredéke (IV. t. 12). A törött felületet utólagosan lecsiszolták másodlagos felhasználás végett. 3. Átfúrt kőbalta töredéke (IV. t. 14). Furata hengeres, éle a nyéllyukkal párhuzamos. 4. Retusált kovapenge, félkörű éllel ; h : 3,8 cm (IV. t. 10). Mindezek a tárgyak a ház padlóján feküdtek. 5. A peremes tűzhelyben nagy edény töredékei feküdtek szétnyomódott helyzetben. A tűzhelyet ért bolygatás egy részét elvitte, mégis a szétnyomott hiányos cserepekből sikerült összeállítani egy nagyobb edényt (VII. t. 15). Nyaka hengeres, hasa öblös, amelyen négy nagy kerek fül ül. A nyakhajlatban négy kisebb fül van. Színe a tűzvész alkalmával történt utólagos átégés következtében húsvörös. Az edény fele részében kiegészített. M : 52,5, szá : 25,6 cm. Űrtartalma megközelítően 30 1. 6. Csonkakúpos tál gömbölyű aljjal (VII. t. 3). Alakja deformálódott, jó kidolgozású, vörös színű, fénylő felületű. Csonka pereme kiegészített. M : 4,5, szá : 9,5, fá : 4,5 cm. 7. Ugyancsak a peremes tűzhelyen állt egy alacsony csövestalpú tál (VII. t. 5). A tál kettősen csonkakúpos, a felső harmadára eső hasélen négy legömbölyített bütyökkel. A peremen a bütykök közé egy-egy lapos kis nyílású fül esik. Vörös színű, másodlagosan átégett, jó anyagú, kívülbelül fényes felületű. A tálrész egyharmada kiegészített. M : 25,8, szá : 21,5, tá : 12,9, a tálrész mélysége 18, a csőtalp belső mélysége 6 cm. 8. A D-i fal mellett csövestalpú tál töredéke feküdt (VII. t. 11). A másodlagos tűztől átégett tálrésze nem volt összeállítható. Fénylő felületű, vörös színű. A megmérhető csőtalp m : 5,2, átm : 9,3 cm. 9. A felület K-i, részben bolygatott részéből egy magas csövestalpú tál került elő, amelyet átégése miatt e házból valónak tartunk (VII. 1.13). Atálrésze csonkakúpos, peremén négy rovátkolt kicsúcsosodás van. Csőtalpa az alja e é egyenletesen szélesedik. Jól kidolgozott anyagból készült, fénylő felületű, vörös színű, másodlagosan átégett. M : 12,3, szá : 9,5, tá : 10,3, a tálka mélysége 2,9, a csőtalp mélysége 1,5 cm. Kiegészített. Az ép tárgyakon kívül néhány cseréptöredék került még elő : csésze peremtöredéke, lapos, átfúrt bütyökfüllel (IV. t. 11). Kisméretű csőtalp, átm : 6,5 cm. Csonkakúpos tál peremének töredéke ; nagyobb kúpos tál töredéke. A töredékeknél nem dönthető el, hogy hozzátartoztak-e a ház készletéhez. A D szintet borító paticstörmelék fölött átlag 25 — 40 cm vastag kultúrréteg következett (80—105, ill. 100 —130 cm mélységek között). E réteghez tartozik az I. felületen az 5. és 6. ásónyom anyaga. A 6. ásónyom (125 cm) kevés anyagot adott. Jellemző rá a félgömb alakú, apróbütykös tál (VI. t. 1) és a perem alól kiinduló bütyökfüles tál (VI. t. 3). Díszítése miatt érdemel figyelmet egy benyomott pontdíszes áttört csőtalp töredéke (VI. t. 2), amelynek jellegzetességei a tiszapolgári kultúrára utalnak. Függőleges, benyomott lécborda-díszítése miatt közlünk egy töredéket (VI. t. 4). A csontanyagban feltűnik a hasított csiszolt vaddisznóagyar (VI. t. 5) és jelen van a gömbölyű lyukasztó. E szintnek felel meg a felület ÉK-i részében talált állati gerincoszlop-részlet, amelyen egy kis kovakés feküdt (VI. t. 25). Hasonló mélységből agancsvégből készült csiszoltélű véső került elő (VI. t. 28). Az 5. ásónyom (110 —115 cm) leletei között jellemző a hegyes bütyökkel díszített kúpos csövestalpú tál (VI. t. 9) és a rézkor korai, tiszapolgári szakaszában általános átfúrt kúpos bütyök (VI. t. 8, 10). A cserepek kidolgozása finom. Előkerült egy szegletesen áttört, alacsony csőtalptöredék (VI. t. 12). Kis lapos tál profiltöredéke érdemel még említést ; m : 4 cm (VI. t. 7). Ebben az ásónyomban is leltünk egy kis széles kőkést (VI. t. 6) és egy vadkan hasított agyarát, amelynek végét csipkésre csiszolták és középen átfúrták. H : 11,5 cm (VI. t. 11). Az I. felületnek a bolygatások által nem érintett részén, az É-i fal közepe felé 60 — 80 cm mélységben is lehetett egy paticstörmelék réteget észlelni (E), anélkül azonban, hogy a hozzátartozó padlót megfigyelhettük volna. Az I. felület ÉK-i részén bolygatatlanul maradt báromszög