Folia archeologica 7.
Csalog József: A tiszai műveltség viszonya a szomszédos újkőkori műveltségekhez
32 Csalog József A cseréphenger tengelye irányában át volt fúrva. Az átfúrás bősége 1,9 cm. A cseréphengerről régebben azt tételezték fel, hogy hálósúly volt, hogy az átfúrás a háló kötelének áthúzására szolgált. Ezt a nézetet nem tudom elfogadni, mert a lyuk belsejében hosszirányú kopás nem látható, a keresztirányú, helyesebben körbefutó kopások viszont felismerhetők és azt igazolják, hogy a hengert botra, azaz tengelyre húzva hengerlésre használták. De nem lett volna értelme annak sem, hogy a hálósúlyt fáradtságos munkával ilyen gazdagon díszítsék. Miután kísérletileg meg akartam győződni arról, hogy ilyen hengerrel lehet-e emberi testet sávosan festeni, a henger mását kifaragtam fűzfából. (V. t. 2.) Munkám során arra is rájöttem, miért nem ér össze a cseréphenger díszítése a palást egyik oldalán. A hengerpalást kerületének előzetes bemérése, illetve pontos beosztása nélkül készült szabadkézi rajz — a faragás, a mintázás — mustrái ugyanis a munka végén csak véletlenül találkozhatnak. Hengeremmel a V. t. 3. képen bemutatott mintát készítettem okkerfestékkel. Miután hasonló eljárással készült testfestésre számítottam, kérdést intéztem ebben az ügyben a Magyar Néprajzi Múzeumhoz. Vajda László levélbeni válaszát a 34. sz. alatti jegyzetben kivonatosan közlöm. Eszerint a hengeres testfestés a Mediterraneum vidékéről származott el hozzánk. Nem hagyható figyelmen kívül az a jelenség, hogy a háromszögletes arcforma és a hátracsapott fej, valamint a fejtetőnek lyuksorral való díszítése az idolokon és az ember alakú edényeken Dél felé egyre gyakoribbá válik. M. Vasicnak említett vincai munkájában számos háromszögletes arcú időit találunk. 3 5 Ezeknél a fejtető átfúrása gyakran előfordul. 3 6 Ugyancsak átfúrásokat találunk a Temeskubin-csolakmalmi idolokon is. 3 7 Az átfúrásokkal díszített vincai és temeskubini idolok megmagyarázzák a hortobágyi és a borsodi idól fején található átfúrás eredetét. Megtalálható azonban a fejnek az átfúrása a tordosi ember alakú edény fején is. Tordos kapcsolatairól Vinca és a tiszai műveltség tekintetében már szólottam, de ki kell még emelnem azt a tényt is, hogy Tordoson bükki cserépanyag is található. 3 8 Ezeket a cserepeket Roska Márton bükki behozatalnak, vagy bükki hatás alatt készült helyi utánzatnak tartja. Roska fényképe alapján én ugyan eredeti bükki darabokra gondolok, de hangsúlyoznom kell, hogy ennek a részletkérdésnek nincsen jelentősége az egykorúság szempontjá3 4 Vajda László hozzám intézett levelében részletesen összefoglalja mindazt, amit az irodalomban a testfestésre vonatkozóan talált. Leírásában részletesen szól a lapos pintadérákról, nyilván ezek körébe tartoznak a Kö'rös-kultúra cserép-pecsétlői, ismerteti a pintadérák használatára vonatkozó különböző' nézeteket és külön csoportban szól a testfestó' hengerekről. Levelében idézi ü. Marcy, La vraie destination des Pintaderas des lies Canaries. Journal de la Société des Africanistens 10. (1940) 163 skk cikkét, melyben a szerző szerint az Itáliából (Liguria, Emilia) előkerült példányok egy része hengeralakú, akárcsak a közismert hettita, asszir, vagy égei pecsétlő-hengerek. Ugyancsak hengeralakú a mexicói testfestó' eszközök egy része is. Úgy látom tehát, — írja a továbbiakban Vajda László, — egyetlen gyenge pontja nincs annak az okoskodásnak, melynek értelmében a mintázott és középen átlyukasztott agyaghengerek alkalmazását az emberi test mintázott festésével kell kapcsolatba hozni. Ez a kapcsolat feltétlenül megvolt, az viszont igen valószínű, hogy e hengerek alkalmazásának nem ez volt az egyetlen funkciója. 3 5 M. M. Vasié: i. m. 1 (Beograd 1932) 18 t., 92 ; 21 t., 97 ; 22 t., 100. 3 6 M. M. Vasié : Die Hauptergebnisse der prähistorischen Ausgrabung in Vinca 1908. PZ 2 (1910) 9 t., 9 k. 3 7 Bella L. : Áldunai leletek. Arch. Ért. 18 (1898) 103. sk., 12. k„ a-c. 3 8 Roska M. : i. m. 41. 32. k.
