Folia archeologica 7.

Saád Andor-Nemeskéri János: A Szeleta barlang 1947. évi kutatásainak eredményei

A Szelcta barlang 19 Az egész barlangot az említett alaprajzon 2 méteres négyszögekre osztották fel és számozásuk szakaszonként egytől kezdődik. A szintmagasságok félméteres beosztásúak. Sajnos a barlang eredeti pleisztocén rétegsorának felső részeit a korábbi ásatások teljes egészükben eltávolították. Ásatásunkon éppen ezért legelőbb azokat a négyszögeket kerestük fel, amelyek a barlang rétegsora jelenleg található legmagasabb szintjének feleltek meg. Ilyenformán megállapítottuk, hogy a C. 19., 23., 24 valamint az ettől hátrább eső C. 38., 39 négyszögeket eddig a Kadic f. vonaltól csak 1 m mélységig ásták ki. Az előbbi területen 1,0 m-től 1,80 m-ig, az utóbbinál pedig 1,0 m-től 1,50 m-ig ásattunk. A mélység a Kadic által jelzett III. és IV. szintnek felel meg. Paleolitot nem találtunk, ellenben a C. 38. négyszögben számos koptatott és lecsiszolt barlangi medve csövescsontot gyűjtöttünk. Tűzhelynyomokat csupán bekormozott mészkő-törmelékek alapján állapíthattunk meg. Fauna : kizárólag barlangi medve. A csövescsontok zöme fel van hasogatva és régi törést mutat. Háromnapos munka után az előcsarnoknak a mellékággal szomszédos területére mentünk át, a B. 13., 22., 31., 32., 41., 42., 50., 51 és az E. 9. négyszögeknek megfelelően. Az említett területet a Kadic-f. vonaltól 2,20 m mélyen találtuk leásva. A munkát a barlang mennyezetéről a pleisztocén folyamán lehullott hatalmas sziklagörgetegek akadályozták, amelyek szétverése és eltávolítása sok időbe került. A csontleletek javarésze e kőtuskók körülásása közben, azok széle mentén, vagy elmozdításukat követően azok szélei alól került elő. Az elért mélységeket közleményünk végén összefoglalóan adjuk meg, itt megemlítjük, hogy a Kadic-f. vonaltól 3,30 m-nél mélyebben nem ásattunk, hogy lehetőleg egykorú leleteket gyűjthessünk. így tehát némileg még a IV., főleg az V., a B. 41., 42., 31., 32., négyszögekben a VI. szintben is dolgoztunk. Összesen három paleoliteszközt találtunk. A B. 41. négyszög területéről 2,60 m mélységből, közvetlenül egy előzőleg körülásott és elmozdított több mázsás szikla szélénél néhány csákányvágás után vékony, szabályos, alul oválisán lekerekített, felül hegyben végződő, fejlettebb kidolgozású kalcedon babérlevélhegyet találtunk : Mérete : 69 x 23 mm. Réteg: világosbarna agyag. (I. t. 1.) Az I. t. 2. ábrán kicsiny kalcedonhegy látható. Méret : 50x24 mm, lelőhelye a 41. négyszög. 2,70 m mélységben. A harmadik paleolit az E. 9. négyszög területéről való, 3,10 m mélységből. A réteg a világosbarna agyag. Az eszköz mérete : 75x35 mm. Eredetileg, durván megmunkált babérlevélhegy lehetett. Csúcsa letört, minek következtében, amint baloldali peremének erős és merőleges bekopása mutatja, pengének (kaparónak?) használhatta az ősember. (I. t. 3.) Az ásatás egyik legfontosabb lelete sajnos nem közvetlenül a mi munkálataink alatt került elő, hanem az általunk meghagyott metszetben találta egy amatőr-kutató. A lelet egy hasított alapú csontlándzsahegy töredéke. Hossza 118 mm, legnagyobb szélessége 16 mm. Csúcsa és alapja, a hasítékkal együtt letörött. Lapos, lencse alakú keresztmetszete, karcsú, szépen kidolgozott hegye, méretei egyaránt igazolják, hogy az eszköz — ha letört is a hasítéka — mindenképpen csak hasított alapú csonthegy, az Istállóskői barlang ilyenfajta leleteivel jellegben, méretben, kidolgozásban azonos (II. t. 2.). Lelőköriilményeinek bizonytalan volta sajnálatos ugyan, de származásának hitelességét nem ingatja meg. Ugyanis azon a helyen, ahol találták az 2*