Folia archeologica 7.
C. Willielmb Gizella: Martino Rota magyar arcképei
162 C. Wilhelmb Gizella siratja. A Rota-arckép közlésével azonban méltóbb emléket állítunk első líra' poétánk édesapjának, a töredékesen fennmaradt kezdetleges fametszetnél. Balassa Jánost és Bálintot meleg szeretet fűzte össze s az apa sorsa és nehézségei elhatározó szerepet játszottak fia későbbi életében. A Balassával egyidőben 1575-ben Bécsben tartózkodott Istvánffy Miklóst, . akkori királyi kancelláriai titkárt is megörökítette Rota vésője. (Magyar Történelmi Képcsarnok.) Istvánffy Miklós 1538-ban született. Oláh Miklós esztergomi érsek pártfogoltjaként végezte az egyetemet Olaszországban, majd visszatérve az érsek titkára lett. 1572-ben került a királyi kancelláriára, 1581-ben alnádor. Alnádori működésével kapcsolatban joggal bélyegezte meg az utókor, amikor Illésházy koholt felségsértési perében a felmentő ítéletet az udvar nyomására fej- és jószágvesztésre hamisította meg. Rotát abban, hogy Istvánffyt modellül választotta a már ekkor betöltött fontos hivatalán kívül az is vezethette, hogy a kancelláriai titkárnak délvidéki birtokai voltak. így mintegy szűkebb hazája kiválóságát örökítette meg benne. Az arckép ülő félalak függönyös háttér előtt. 2 5 Balra néz, kissé balra fordítja fejét. Bajusza és kétoldalt a hajjal egybefolyó ' szakálla van. Öltözete előlgombos brokát köntös, sötét gallérral, amelyre az ing fehér gallérja hajlik. A függöny fölötti felső jobb sarokban az Istvánffy-címer, bal sarokban a felirat a művész jelzésével : Martinus Rota fecit. Bár e kép alapja is közvetlen szemlélet lehetett, merev beállítása, az arcvonások sematikus kezelése s a haj, szakáll és ruházat reális ábrázolásának alacsonyabb szintje élesen elválasztja ezt a képet a többi, ez évben készült metszettől. Mivel gyengébb volta ellenére is ez az egyetlen fennmaradt és hitelesnek mondható arckép a XVI. század második felének magyar történetírójáról, a XIX. század történeti adatokat gyűjtő, történeti források és azok írói iránt érdeklődő közlései többször vették alapul. így Hormayr : Taschenbuch für die vaterländische Geschichte c. évkönyvének 1822-es évfolyamában Stöber pontozó modorú rézmetszete kicsinyített formában adja az eredetit. Ugyanilyen kicsinyített, de ovális keretű arckép Ehrenreich : Icônes Principum . .. 100 jeles magyar képe c. sorozatának Istvánffyt ábrázoló lapja Bauer rajza után a sorozat kiadója Ehrenreich Sándor Ádám részben pontozó modorú rézmetszetében. 2 6 A felirat tanúsága szerint az ambrasi gyűjtemény egyik darabját vették alapul. Sajnos Kennernek a híres arcképgyűjteménnyel foglalkozó feldolgozásában nem szerepel Istvánffy arcképe, s így nem tudjuk pontosabban, vajon miniatúra vagy metszet után készült-e. 2 7 Ezenkívül még két XIX. századi kőnyomat készült Rota Istvánffy-metszete után. Sorban az utolsó magyar arcképe Fejérkövy István, veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek félalakos portréja (Bécs, Albertina-gyűjtemény) (XLIII. t. 1.). Fejérkövy István 1522-ben született Győr megyei nemesi családból. Mint győri őrkanonokot nevezték ki 1567-ben a pannonhalmi főapátság kormányzójává. 1573-ban veszprémi püspök, 1587-ben a magyar Kamara elnöke, 1588-ban a veszprémi püspökséget a jövedelmezőbb nyitraival cseréli fel. Ugyanebben az évben királyi helytartó lesz. 1596-ban pedig kinevezik a Veran2 5 Nagler : i. m. 229., 76. sz. — Bartsch: i. m. 270., 76. sz. - Le Blan : i. m. 368., 70. sz. ——— : 2 6 Singer : i. m. VI. 42677. sz. 2 7 F. Kenner : Die Porträtsammlung des Erzherzogs Ferdinand von Tirol. Jahrbücher d. kunsthist. Samml. d. Ah. Kaiserhauses. XIV, XV, XVII, XVIII, XIX.
