Folia archeologica 7.
C. Willielmb Gizella: Martino Rota magyar arcképei
163 csics halála óta 21 évig betöltetlen esztergomi érseki székre. Fejérkövy tehát ugyanaz az államhivatalnok-főpap mint érsek elődje, azzal a különbséggel, hogy az a diplomáciában tevékenykedett, utódja a belső ügyek viteléből és vezetéséből kért részt. A metszet asztal mögött ülő félalakot ábrázol, függönyös háttér előtt. 28 Szembenéz, kissé jobbra fordul, kezeit egymásra téve az asztalon nyugtatja. Ez utóbbi a németalföldi és német arcképfestészet szokásos beállítása. Bajuszt és a hajjal egybefolyó szakállt visel. Fején camaura. Öltözete prémszegélyes brokát köpeny, sötét köntös kihajló fehér inggallérral. Balkeze mutatóujján gyűrű. Az asztalon homokóra és könyv fekszik. A függöny fölötti bal sarokban a Fejérkövy-család címere püspöksüveggel és pásztorbottal. A jobb sarokban a felirat. Jobboldalt középen a függönyön látható a jelzés : M. R. és a művész kerékjele. Biztos adatunk nincs arról, hogy Rota személyes szemlélet alapján készítette művét, de feltehető, hogy Fejérkövy, mint királyi tanácsos többször is megfordult évente Bécsben. A beállítás, főleg a kezek elhelyezésében és a tekintet irányításában kissé merev, de ellensúlyozza ezt az arc erőteljes megmintázása és a brokát köpeny anyagszerűségének kiváló érzékeltetése. Talán kevesebb idő állott a művész rendelkezésére Fejérkövy és Istvánffy arcképének esetében, s így nem érhette el az előbbiek színvonalát. A két metszeten a képszerkesztés azonos módját figyelhetjük meg. Mindkét képen az ülő alakot háttérben, kb. fej magasságban rúdra akasztott sötét függöny szeli át. Ez a szerkesztésmód a fej fehér hátterű, sima zónába emelésével jól domborítja ki az arcvonásokat, míg a mintás brokátöltözet természetes kiegyenlítőt kap a függöny sötét hátterének felületében. Rota e metszetének grafikai vagy festmény leszármazottjáról nincs tudomásunk. A pozsonyi várban 1776-ban még megvolt, később elpusztult Fejérkövyt ábrázoló olajfestményről ugyanis nincs bővebb leírásunk. 2 9 Rota Martino arcképei tehát a XVI. századi magyar történelem négy jelentős alakját örökítették meg az utókor számára. Közülük a kor nemzeti mozgalmaiban való részvétel és családi vonatkozások szempontjából Balassa János arcképe a legnagyobb jelentőségű. 3 0 C. Wilhelmb Gizella 2 8 Nagler : i. m. 229., 67. sz. - Bartsch: i. m. 267., 67. sz. - Le Blanc: i. m. 368,. 63. sz. 2 9 Pressburger Zeitung (1776) 22. sz. 3 0 Ezúton mondok köszönetet a bécsi Albertina-gyűjtemény vezetőségének, hogy Balassa János és Fejérkövy István arcképeinek megküldésével azok közzétételét és a XVI. századi magyar történeti ikonográfia anyagának gazdagítását lehetővé tette. 11*
