Folia archeologica 7.
Vattai Ezsébet: A Nádasdy-serleg
154 Vattai Erzsébet A serleg alján az egyik karélyon köralakba beütött N betű 3 (XLI. t. 3.) ó-nürnbergi próbabélyeg látható, abból az időből (XV. század vége XVI. század eleje), amikor a tárgyakra csak a város kezdőbetűjét ütötték rá, de mesterjegyet még nem használtak. Ugyanilyen rajzú ötvösjegyet a Magyarországra került nürnbergi ötvösművek közül az Eszterházy-kincstár Mátyás-serlegén és az Apor-serlegen találtak. 4 Rosenberg szerint ezt a jegyet kb. 1536 vagy 1541-ig használták. Tehát a Nádasdy-serleg a XVI. század első felében készülhetett. A talp még gótikus, a hólyagok közti cikkelyek nem túlságosan jellegzetes, minden egyes cikkelynek más-más-poncolt dísze is még gótikus, de a kerubfejek (XLI. t. 1.) stílusa inkebb már reneszánsz. A fedél peremén a Nádasdy-címer alatt két ötvösjegy van (XLI. t. 4.) A bástyát ábrázoló próbabélyeg rajza leginkább Pozsony 1711 körüli jegyével egyezik. 5 A pajzsba foglalt WIK kezdőbetűs mesterjegy sajnos ismeretlen. A pozsonyi ötvösök közt nem találtunk olyan nevet, amelyet ezekkel a kezdőbetűkkel azonosíthatnánk. 6 A fedél korának meghatározásánál, a tetején álló kis figura nincs különösebben segítségünkre. A földrajzi felfedezések nyomán a középkorban csak drágán megszerezhető, ezért különlegesnek tartott anyagok, mint pl. a kókusz, tengeri csigák, kagylók használata szélesebb körben terjedt el. De megismerték a távoli embereket is, akik az európaiak számára szokatlan külsejüknek köszönhették, hogy a XVI —XVIII. századi iparművészet kedvelt alakjaivá váltak. A fedél tetején álló kis harcos öltözete olyan, mint ahogyan már a XVI. századi ötvösműveken a nyilazó négert ábrázolják, 7 csak teste aránytalan a fejhez viszonyítva. Az arc nem kifejezéstelen, inkább indián, mint néger. Készítője nyilván szándékosan mintázta alakját ilyen aránytalannak. A nyilat nem jobb, hanem balkezében tartja. Mivel a serleg és fedél két különböző korú darab, felmerülhet a kérdés, hogy a fedél nem véletlenül került-e a serlegre? A Nádasdyak tulajdonában szép számban voltak féldrágakő és ezüst serlegek, a fedelek könnyen összecserélődhettek. A Wesselényi-féle összeesküvésben részt vett, Bécsben lefejezett Nádasdy Ferenc országbíró a leggazdagabb magánkincstár tulajdonosa volt. 8 Akkortájt olyan hírek is keringtek, hogy elfogatása nagy vagyona miatt történt, amelyre a bécsi udvar igényt tartott. Kincseit elkobozták, Bécsbe szállították. Ingóságainak jegyzékéből műgonddal összegyűjtött drágaságok edények és ékszerek sokasága tárul elénk. Sajnos nem tudjuk, hogy a serleg mikor került a Nádasdyakhoz, a régi kincstár egyik megőrzött darabja-e, vagy csak később kapták ajándékba, vagy vásárolták? A serlegnek nyilván eredetileg is volt fedele. A XVI. században, de később is a serlegek többnyire fedelesek. A díszes,drágaművű edényeket pohárszékeken tartották. A serleg fedél nélkül kevésbé érvényesül. De különösen a hólyagos 3 M. Rosenberg: Der Goldschmiede Merkzeichen III. (Frankfurt am M. 1925) 13, 3687. sz. 4 Uo. III. 15, 3691 sz. 22 ; 3732 sz. 5 Kőszeghy E. : Magyarországi ötvösjegyek (Budapest 1936) 291, 1634 sz. 6 Mihalik J. : MKÉ 5 (1911) 85 skk. 7 E. Kris: Goldschmiedearbeiten des Mittelalters, der Renaissance und des Barock I. (Wien 1932) Publikationen aus den kunsthistorischen Sammlungen in Wien. V. 56 t., 82 k.; 41 t., 61 k. 8 Schoen A. : A Műbarát (1921) 15-16. sz.
