Folia archeologica 7.

Király Ferenc: XII. századi pénzek Magyarországon

XII. századi pénzek Magyarországon (Az esztergomi lelet összefoglaló feldolgozása); A múlt század kilencvenes éveiben a maga nemében egyedülálló lelet került napfényre Esztergomban, vagy környékén.

1 A lelet feltalálásának körülményeit legalább olyan homály fedi, mint azt az időt, amikor elrejtették. Titokzatos és talán több, mint furcsa módon, ez a mind a mai napig európai, sőt világviszonylatban is páratlan lelet több, mint tíz tulajdonos birtokába került. Sajnos, mint évszázadok óta annyiszor, a hazai föld kincsének tekintélyes része ebben az esetben sem kerülte el, hogy ne jusson nyugati : osztrák, német múzeumok és magánosok gyűjteményébe. Magyar szempontból csak sajnálatosabb, hogy az elidegenítésben hazánkfiai minden tőlük telhetőt megtettek, egy kivételével, akinek köszönhető, hogy az anyag fele ma múzeumi tulajdon. A lelet egyik töredékének első, tudományos közlése, majdnem fél évszázaddal ezelőtt, Luschin idézett művében látott napvilágot. Luschin a lelet ismertetésénél már megjegyezte, hogy az anyag egy másik, tekintélyes része, egy általa meg nem nevezett esztergomi lakos birtokába került. Szerencsére, éppen ez a körülmény szolgált biztosítékul és nekünk tanulságul, hogy mind az, ami Magyarországon marad, az előbb, vagy utóbb, a nemzet kincsévé lesz. Luschin nagy jelentőséget tulajdonított a leletnek. Annyira, hogy még a töredékét is érdemesnek tartotta arra, hogy feldolgozza és tudományosan foglalkozzék vele. Tanulmányában a Bécsbe és a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára gyűjteményébe került darabokat ismertette. Luschin kezén csak azok a példányok mentek keresztül, melyek Bécsbe jutottak, míg a Nemzeti Múzeum anyagát Göhl Ödön közvetítése alapján írta le. így nem is csodálkozhatunk — Göhl szaktudásának elismerése mellett sem —, hogy már a számadatok sem fedik a valóságot. Ezek figyelembevételével természetesnek tűnik, hogy az egyes darabok leírása és adott típushoz való besorolása sem lehet hibátlan. Gazdaságtörténészeink előtt teljesen ismeretlen maradt Luschin munkája, pedig a XII. századi kereskedelem, pénzforgalom, és gazdasági élet számtalan kérdésére kaphattak volna segítségével útbaigazítást. Negyven évvel később Baumgartner Egon

2 foglalkozott ismét az esztergomi leletben előkerült pénzek egyik csoportjával, az ún. kora-friesachi dénárokéval. Cikkét nem is azzal a céllal írta, hogy az esztergomi leletet ismertesse, hanem, hogy az abból kiragadott anyag segítségével határozza meg a korai friesachiak 1 A. Luschin von Ebengreuth : Friesacher Münzfunde. B. Der Fund von Gran. JCC. 5(1911.) 198. skk. 2 E. Baumgartner : Die Frühzeit der Friesacher Pfennige. Carinthia 142. (1952) 1 skk.