Folia archeologica 6. (1954)

Radnóti Aladár: Trebonianus Gallus ezüstlemez-mellképe

60 Radnóti Aladár visszatérés után.

5

8 Közelfekvő az a felfogás, hogy a hadjáratban a császár által kitüntetett legio II adiutrixet vezette, mégpedig talán éppen a Balkánon, amikor az abrittusi csata után üggyel-bajjal sikerül a gótokat kiszorítani a Balkán félszigetről. Traianus Decius halála után Trebonianus Gallus ugyan inkább egyezkedik a gótokkal, mintsem nyílt csatában érne el sikereket, mégis valószínű, hogy a legio II adiutrix már itt a Balkánon mellé áll, talán részes is a császárrá való kikiáltásában, s ezért mint kitüntetett csapattest tér vissza állomáshelyére, Aquincumba. De nem egyedül ezt a csapatot tünteti ki Trebonianus Gallus az alsópannóniai egységek közül. Az azaumi (Almásfüzitő) castrumban állomásozó ala III Augusta Thracum 252-ben bázist emel a császár tiszteletére, és ezen a feliraton Galliana és Volusiana melléknevet viseli.

5

9 Az ala III Augusta Thracum pedig a legio I adiutrix jobb szárnyán az első táborban állomásozik, így nagyon valószínű, hogy a brigetiói legio is megkapta a »Galliana« kitüntető jelzőt, és hozzátehetjük, a császár mellképét is, amit elhelyezhetett a zászlóján. Brigetio környékén 252-ben néhány éremleletet elrejtenek a földbe.

60 Egyelőre nincsen biztos adatunk arra nézve, hogy a leletek elrejtése vájjon ellenséges betöréssel hozható kapcsolatba vagy más eseménnyel.

6

1 A következő esztendőben ugyanis újabb eseménnyel számolhatunk, amely oka lehetett, hogy Trebonianus Gallus mellképe véglegesen lekerült a brigetiói legio I adiutrix vexillumáról. A moesiai helytartót, M. Aemüius Aemilianust csapatai császárrá kiáltják ki, éső megindul Itália felé Trebonianus Gallus legyőzésére.

63 Mivel a Moesiával szomszédos Pannónia inferiorban az eddig felsorakoztatott érvek alapján a csapatok Cosinius Felix vezetése alatt Trebonianus Gallus párthívei, nagyon valószínű, hogy hátbatámadás ellen csapatokat küld Pannónia inferiorba. Mint lehetőséget feltétlenül meg kell említenünk Budapesten, a Gellértfürdőnél előkerült feliratos követ, amely szövegében egy ilyen expedíciót idéz : . . . tempore quo ad eradendum nomen saevissimae dominationis missus.. . vultus h[

ostium] p[ublicorum] [de vexillis et canJtabris [

nitro detraJhere nollent, [auctores imjprosperi conatus [coercebat].. .«

6

3 A kő állítója Clodius Celsinus. Az általa véghezvitt haditettet előbb 261-ben Macrianus párthívei ellen folytatott hadjárathoz,

6

4 majd pedig a haditett színhelyét Viminaciumba áthelyezve, 238-ban Maximinus Thrax idejére tették.

6

5 Mindkét kutató megegyezett abban, hogy a feliratos kő, egy 244-re datált szentendrei kő betűtípusaival rokon.

6

6 Mint lehetőséget fel kell vetnünk, hogy Clodius Celsinus expedíciója 253-ban, a Trebonianus Gallushoz 5

8 CIL III 3421. 5

9 CIL III 4270 = ILS 523 ; L. Barkóczi : id. m. 62, 239. sz. 6

0 Radnóti A. : Num. Közi. 44/45., (1945—46), 8. sk. 6

1 Szóbajöhet a pestisjárvány is. 6

2 FIR

2 »Aemilius« Nr. 330. —• Aemilianus uralkodásának kezdetére nézve nem fogadható el H. Mattingly (JRSt 25. [1935]., 55. skk) érvelése, v. ö. K. Pink . Num. Ztschr. N. P. 29, (1936), 25. sk ; A. Stein: Laureae Aquincenses (Diss. Pann. II. 10, 1938), 260. skk. — Feltűnő, hogy éppen Amisusból ismerünk egy Trebonianus Gallusportrét, ahol Aemilianus trónraléptét külön lokális verettel ünneplik, v ö. H. Mattingly : id. h. 56. e

3 Alföldi A., : Num. Közi. 25. (1926). 88 ; Pannónia 1935, 280. skk ; An. Ер. 1935, No 164; R. Egger : Serta Hoffilleriana 1940. 219. skk. 6

4 A. Alföldi: id. h. 283. sk. 6

5 R. Egger : id. h. 222 sk. 6

6 Kuzsinszky B. : Arcli. Ért. Űj f. 43. (1929). 48 sk., 24. k.