Folia archeologica 6. (1954)
Radnóti Aladár: Trebonianus Gallus ezüstlemez-mellképe
50 Radnóti Aladár heget figyelhetünk meg. A felső lapon tehát leolvasható, hogy az álló szoborhoz vagy attribútum, vagy mellékalak, esetleg állatábrázolás tartozott. A két utóbbi nyom alakja azonban nem ad biztos és egyértelmű támpontot e részletek visszaállításához. A forrasztás nyomai csupán arra engednek következtetni, hogy álló szobrocska talapzata került elő, az alakot közelebbről nem határozhatjuk meg. A vékony lemezből készült talapzat felső széle berepedt, és a külső két barázdáig kitöredezett. Egy kisebb íves rész hiányzik a felső lapból. Fátm : 8,9; Tátm : 10,1 ; Mag:" 3,1 cm.; súlya: 91,7 g. 2. Ezüst szobor töredéke (XV. t. 9—10.), belül üres szobrocska lábrésze. A töredék álló szoborból való, mégpedig a meztelen jobb láb csonkja, a comb közepétől a boka feletti részig. Kiemelkedik a térdkalács domborulata. A comb közepén rövid ruha (chiton?) töredéke forrad a testhez. A kis szoborcsonk erősen össze van lapítva, törési feliüetei erőszakos vágásoktól erednek. Valamely maró vegyi agyagtól származó durva szemcsés foltok borítják. Mag : 5,9 ; Ln szél : 1,9 cm ; súlya : 21,2 g. 3. Arányozott ezüst veret (XV. t. 7—8.). Vastag lemezből kivágott, lantalakú borítás, egyik lapján aranyozott. Alul egyenesen levágva. A lant két ívét kereszttag köti össze. A két ív felül szarvalakban kihajlik, alul enyhe íveléssel peltaszerűen záródik. A kereszttagon négy szegecslyukat találunk, amelyekben szegecsek mozognak. A szegecsek egyik oldala hengeres, és a veret lyukaiban csúsznak, másik részük négyszöges átmetszetű,és egy — ma hiányzó — borítás hozzáerősítésére szolgáltak, de a középtag szegecslyukain nem férnek keresztül. A szegecsek mindkét végét lekalapálták. Az ilyetén való kalapálás folytán a négy szegecs lépcsőzetesen emelkedik ki a veret síkjából, tehát ferde borításhoz szolgált. Mivel a veret ezen az oldalán volt aranyozva, tehát valamely nagyobb tárgy fenekén vagy oldalán lehetett elhelyezve. Körvonalait a lemez szabálytalan és kezdetleges nyírása jellemzi. A szokatlan darab analógiáit és így rendeltetését nem ismerjük. Csupán alakja szerint helyezhetjük el a rómaikori veretek közé. Mag : 6,8 ; vSzél : 5,3 ; cm ; súlya : 20,4 gr. 4. Ezüst lemezből készíÜt mellkép töredéke (kiegészítés előtt XII. t., 2 ; kiegészítés után XIII. t., 1—4.). A vékony lemezből hajlítgatott és trébelt mellkép eredeti állapotában összelapítva, négyszeresen összehajtva és helyenként meggyűrve került ki a földből. A megtalálás után az orsószerűen összegöngyölt lemeztöredékből csak egy emberi fül és szakállrészlet alapján ismertük fel, hogy figurális tárgy rejtőzik a meglehetősen alaktalan töredékben. Amikor az összenyomott lemezt széjjelteregettük, váltak csak felismerhetővé a mellkép részletei. 8 Az ezüstlemezből készült mellkép méreteiről beszélve fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az a restaurálásnál méreteiben kissé megnőtt, több helyen kitágult. Jelenlegi mag : 26,3 ; szél : 28 cm. A lemezből készül mellkép egy szembenéző férfit ábrázol. 6 A mellkép jelenlegi állapotában gipsszel erősen kiegészített. A vékony lemez már a föld5 Baki Győző, a MNM Történeti Múzeum vezető restaurátora vállalkozott a nejiéz feladatra, hogy az összenyomott, anyagában meglehetősen romlásnak indult lemezt széjjelteregesse, kidomborítsa és hiányait gipsszel kiegészítse. Az ő érdeme, hogy a mellkép a kutatás számára megfelelő állapotban előttünk áll. — Az első vélemények szerint a portré Caracalla császárt ábrázolta. Ennek értelmében a restaurálásnál is e császár képmásai voltak irányadók. így idézik még : Barkóezi L. : Ant., Hung, id. h. 68 ; Brigetio 9 ; Mihalik S.: Magyar Múzeum 1947. dec., 26, 2. kép. 6 Elképzelhető, hogy eredetileg az ábrázolt kissé balra fordította fejét.
