Folia archeologica 6. (1954)

Radnóti Aladár: Trebonianus Gallus ezüstlemez-mellképe

TREBONIANUS GALLUS EZÜSTLEMEZ MELLKÉPE Szőny község határában, a brigetiói légiós tábortól keletre, az Aquincum felé tartó limesút jobb oldalán (nagyjában megegyezik a mai budapesl— wieni országúttal) 1942-ban nagyobb földdarabon mélyítették a talajszintet.

1 A simára gyalult területen négyszögletes fekete foltok jelentkeztek négy sorban, egymástól szabályos távolságra. A négysoros foltrendszer a kiásott anyaggödörben egy lekerekített négyszög egyik sarokrészletét mutatta.

2 Adony esetében, hasonló rendszerről a további kutatás azóta bebizonyította, hogy ez egy római palánktábor nyoma, ahol a kiszedett gerendanyomokat a négyszögletes foltok őrizték meg.

3 Az egyik külső sorban lévő gerendanyom mellett kisebb, szabálytalan gödörben római ezüstleletet találtak; egy ezüst szobortalapzat, aranyozott ezüst veret, ezüst szobortöredék és végül egy összelapított és négyrét hajtogatott, több helyen összegyűrt, ezüstlemezből készült mellkép került innen elő.

4 A leletösszefüggések nem mondanak sokat. lehetséges, hogy a talapzat és a szobortöredék eredetileg összetartozott, de a gödörbe már feldarabolva, eredeti összefüggéseiben vissza nem állítható módon került bele. Feltehető, hogy osztozkodás eredményeként jutott e két darab elrejtőjük birtokába. A szobortöredékeknek nincs kapcsolatuk sem a verettel, sem pedig a lemezből készült mellképpel. A kis kincsleletet tehát nem eredeti funkciójában, hanem csak nemesfém-értéke kedvéért rejtette el utolsó tulajdonosa. Ezt látszik bizonyítani a lemezmellkép hajtogatott, erősen összegyűrt állapota is. A kincslelet darabjainak leírása a következő : 1. Ezüst lemezből hajlítgatással formázott és esztergályozott szoborétalapzat (XV. t., 1—2.). Álló fémszobrocskáknál leggyakrabban alkalmazottkettősen tagolt köralaprajzú bázis. Felső lapján kétszer két esztergályozott* körbarázda. Az alul "kiszélesedett talapzatot lent is egy esztergályozott barázdif szegélyezi. A talapzat alsó, vízszintes levágása gondatlanul készült, és így állásit bizonytalan. A felső lapon négy forrasztás nyoma különböztethető meg.A középen a jobb láb talpnyoma teljes felülettel nehezedett rá a talapzatra; míg a szobrocska másik lába a forrasztás szerint csak alig érintette a talapzatot. A lábak előtt a külső barázdán egy íves, peltaalakú forrasztás nyoma, látszik. A jobb lábnyom sarka irányában oldalt négyzetalakú forrasztási^ 1 A pontos lelőhelyet megjelölhetjük Barkóczi L. : Brigetio (Diss. Pann. II. 22.J, 1951. 1. képen közölt térképén a Gerhát temető és fazekasteleptől délre futó dülőuták" között. Közvetlenül a főútvonalból kiágazó iparvágány mellett folyt a földmunka,, v. ö. Barkóczi L. : Antiquitas Hungarica 3. (1949), 67. skk. térképmelléklettel. it 2 Megemlítve Barkóczi L. : Ant. Hung. id. h. 68 ; Brigetio 9. 3 Acta Arch. Acad. Hung. 1954-es évfolyamában fog megjelenni a részletes^ publikáció az adonyi palánktáborról, Barkóczi László tollából. " 4 A lelet négy darabjának eredeti helyzetét, sajnos, nem figyelték meg. 4 Folia Arch. VI. — 9998