Folia archeologica 6. (1954)
Csalog József: A balmazújvárosi Kárhozott-halom feltárása
A balmazújvárosi К ár hozott-halom feltárása 43 daraboknak tekinthetők. Nincs még szakszerűen feldolgozva az anthropológiai anyag, ami a kérdés eldöntésénél ugyancsak súllyal esik a latba. A balmazújvárosi Kárhozott-halom megépítésének körülményeit a következőképpen képzelhetjük el : A Nagyalföldön megszállt i. е. VI. századi legeltető állattartó nép egyik kétségtelenül hatalmas és gazdag kiválóságát halála után az árvizes környéknél kb. 15 m-rel magasabb löszháton temették el. Az akkori humusztakaróba először beleásták a sárga altalaj színéig a 4x4,2 m nagy gödröt, majd ennek közepén megásták az egyetlen személy részére elégséges tulajdonképpeni sírkamrát. Ebbe helyezték a halottat, sátrat emeltek föléje, és a leírt módon letakarták az üreget, a sírra ráhordták a halmot. Ez úgy történt, hogy a halomnak kijelölt hely körül egy kb. 30 m széles gyűrű helyén kitermelték a humuszt, és azt a sír fölé hordták. Az akkori földkitermelés helye körárokszerű, helyenként már eltömődött mélyedés alakjában ma is felismerhető a halom körül. A halom felhordásához mintegy 8000 m 3 földet használtak fel. Tekintve, hogy egyetlen egy halott eltemetése akkora munkát igényelt, elképzelhető, hogy az illető nem lehetett egyszerű közember. Az eltemetett halott feltételezett előkelőségének látszólagos ellentmondása a sírkamrának fémekben való szegénysége. Ez azonban téves feltevés lenne, mert a pásztornépeknél a vagyon az adott körülmények és korviszonyok között nem fűződhetett feltétlenül nemesfémekhez és ékszerekhez, hanem az állatállományhoz, prémfélékhez, textiliákhoz stb. Prémfoszlányokat a feltárás alkalmával valóban találtunk a sírban, feltehető ezeknek alapján, hogy a temetéskor gazdagon ellátták a halottat rangjához méltó mellékletekkel. Alföldünkön sok száz halom vár még feltárásra. Kétségtelen, hogy ezeknek keletkezése időben különböző korszakokra esik, hogy eredeti rendeltetésük sok esetben más és más volt, de nagyon időszerűnek tartanám az ezekre vonatkozó adatok rendszeres felgyűjtését, a különböző típusok csoportosítását, és a folyamatban lévő nagy földmunkák során lehordott, illetve lehordásra kerülő halmoknak aránylag nem nagy költségen való feltárását. Az alföldi halmok korának meghatározása jelenleg még eléggé homályos kérdés. Ahol ennek a kérdésnek felderítésére kísérletek történtek, ott vagy csak egyes halmoknak a feltárására szorítkoztak a kutatók és gyakran nem is a halom eredeti keletkezési korát állapították meg, hanem a későbbi másodlagos beletemetkezéseket, vagy pedig csak igen tág határok között tételeztek fel annyit, hogy különböző rendeltetésű temetkezési halmok, lakódombok, »őrhalmok« és »jelző-halmok« vannak a vidéken anélkül,. hogy az ásatás útján megismert néhány halmot figyelembevéve, a többi típus szerint csoportosítani tudták volna. Legtöbb eredménnyel ezen a téren a debreceni múzeum, helyesebben Söregi János munkája járt, aki egyedül Debrecen határában 245 halmot vett nyilvántartásba, és ezek közül többet meg is ásott.® Meglátását, azt, hogy különböző halomtípusokkal kell számolnunk, a Jászságban nyilvántartott 141 halomra vonatkozóan Fodor Ferenc 1 0, az egykori Jász-Nagykún-Szolnok megye halmaira vonatkozólag pedig Varga ' Dr. Zoltai Lajos : Debreceni halmok, hegyek. Debrecen, 1938. 1—57 lap, egy térképpel. 1 0 Fodor Ferenc: a Jászság életrajza. Budapest, 1942. 17. lap.
