Folia archeologica 6. (1954)

Csalog József: A balmazújvárosi Kárhozott-halom feltárása

A balmazújvárosi К ár hozott-halom feltárása 43 daraboknak tekinthetők. Nincs még szakszerűen feldolgozva az anthropo­lógiai anyag, ami a kérdés eldöntésénél ugyancsak súllyal esik a latba. A balmazújvárosi Kárhozott-halom megépítésének körülményeit a következőképpen képzelhetjük el : A Nagyalföldön megszállt i. е. VI. századi legeltető állattartó nép egyik kétségtelenül hatalmas és gazdag kiválóságát halála után az árvizes környéknél kb. 15 m-rel magasabb löszháton temették el. Az akkori humusz­takaróba először beleásták a sárga altalaj színéig a 4x4,2 m nagy gödröt, majd ennek közepén megásták az egyetlen személy részére elégséges tulaj­donképpeni sírkamrát. Ebbe helyezték a halottat, sátrat emeltek föléje, és a leírt módon letakarták az üreget, a sírra ráhordták a halmot. Ez úgy történt, hogy a halomnak kijelölt hely körül egy kb. 30 m széles gyűrű helyén kitermelték a humuszt, és azt a sír fölé hordták. Az akkori földkitermelés helye körárokszerű, helyenként már eltömődött mélyedés alakjában ma is felismerhető a halom körül. A halom felhordásához mintegy 8000 m 3 földet használtak fel. Tekintve, hogy egyetlen egy halott eltemetése akkora munkát igényelt, elképzelhető, hogy az illető nem lehetett egyszerű közember. Az eltemetett halott feltételezett előkelőségének látszólagos ellent­mondása a sírkamrának fémekben való szegénysége. Ez azonban téves fel­tevés lenne, mert a pásztornépeknél a vagyon az adott körülmények és kor­viszonyok között nem fűződhetett feltétlenül nemesfémekhez és ékszerekhez, hanem az állatállományhoz, prémfélékhez, textiliákhoz stb. Prémfoszlányokat a feltárás alkalmával valóban találtunk a sírban, feltehető ezeknek alapján, hogy a temetéskor gazdagon ellátták a halottat rangjához méltó mellékle­tekkel. Alföldünkön sok száz halom vár még feltárásra. Kétségtelen, hogy ezek­nek keletkezése időben különböző korszakokra esik, hogy eredeti rendel­tetésük sok esetben más és más volt, de nagyon időszerűnek tartanám az ezekre vonatkozó adatok rendszeres felgyűjtését, a különböző típusok csopor­tosítását, és a folyamatban lévő nagy földmunkák során lehordott, illetve lehordásra kerülő halmoknak aránylag nem nagy költségen való feltárását. Az alföldi halmok korának meghatározása jelenleg még eléggé homályos kérdés. Ahol ennek a kérdésnek felderítésére kísérletek történtek, ott vagy csak egyes halmoknak a feltárására szorítkoztak a kutatók és gyak­ran nem is a halom eredeti keletkezési korát állapították meg, hanem a későbbi másodlagos beletemetkezéseket, vagy pedig csak igen tág határok között tételeztek fel annyit, hogy különböző rendeltetésű temetkezési halmok, lakódombok, »őrhalmok« és »jelző-halmok« vannak a vidéken anélkül,. hogy az ásatás útján megismert néhány halmot figyelembevéve, a többi típus sze­rint csoportosítani tudták volna. Legtöbb eredménnyel ezen a téren a debre­ceni múzeum, helyesebben Söregi János munkája járt, aki egyedül Debrecen határában 245 halmot vett nyilvántartásba, és ezek közül többet meg is ásott.® Meglátását, azt, hogy különböző halomtípusokkal kell számolnunk, a Jászságban nyilvántartott 141 halomra vonatkozóan Fodor Ferenc 1 0, az egykori Jász-Nagykún-Szolnok megye halmaira vonatkozólag pedig Varga ' Dr. Zoltai Lajos : Debreceni halmok, hegyek. Debrecen, 1938. 1—57 lap, egy térképpel. 1 0 Fodor Ferenc: a Jászság életrajza. Budapest, 1942. 17. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom