Folia archeologica 6. (1954)

Csalog József: A balmazújvárosi Kárhozott-halom feltárása

44 Csalog József Sándor Frigyes is osztja.

1

1 Bizonyítja ezt — csak egyetlen példát kiragadva a jászalsószentgyörgyi Borsa-halom is, melyben Hild Viktor

1

2 fából épült sírkamrában ú. п. II. sz.-i szarmata-jazig temetkezést talált. A Kárhozott-halom korban és típusban nem áll egyedül. Kétségtelenül párja volt ennek a debreceni határban fekvő »Basa-halom«, melyet 1906-ban Zoltai Lajos ásott meg. Benne 7 m mélyen eredetileg fával fedett, de kifosztott sírban kinyújtóztatott halottat találtak mellékletek nélkül.

1

3 A leletnek egy másik publikációjából

1

4 kitűnik az is (7. ábra), hogy a sírhalomra a halom bázisa alatti eredeti humuszréteg alatt 50—60 cm-nyire volt leásva a lőszaltalajba. Hossza 2,10; szélessége 1,20 m volt, iránya nyugati-keleti. A Déri Múzeumban őrzött eredeti ásatási napló szerint

1

5 a halott koponyája feljebb ч volt, mint a lábszárcsontok és a gerinc, s a csontok »kissé zsugorított helyzetben, mintha temetés után meg lettek volna mozdítva«. Nem tudom, hogy a zsugorítottnak nevezett helyzet ebben az esetben nem azt jelenti-e, hogy a halott lábai térdben itt is szét voltak terpesztve, s hogy a koponya magasabb helyzete nem azt jelenti-e, hogy az eltemetett férfi eredetileg prémekkel alátámasztva, félig ült. Típusban azonban közelállnak a »Kárhozott-halomhoz« a déloroszországi és Kubán-vidékén szkita kurgánok is.

1

6 A sírkamra ezekben is a halom bázisa alatt fekszik ; ezeknél is lépcsőzetes kiképzésű, és ezekben is megtalálható a halott fölé emelt nemezsátor, annak a sátornak a kicsinyített és módosított utánzata, amely alatt a halott életében lakott. Az\ottaniak méretekben ugyan jóval nagyobbak, a mellékletek is gazdagabbak, s szolgák, lovak stb. kerülnek elő a főhalott sírkamrája fölötti nagyobbik gödörből is, de idővel talán meg fogjuk még találni a magyarázatát annak, hogy végső fokon miért szegényebbek általában, vagy csak esetenként (koronként) a mi szkita kurgánjaink. /JXt.

4 ' T* 1 Feltehető ugyanis az, hogy a balmazújvárosi kurgán korban nem sokkal előzte meg az utólag beleásott LT С urnasírt, s hogy így a kurgán az Alföldön települt, itt a rokon népektől elszakadt, elszigetelődött, és bizonyos mértékig el is szegényedett szkítáknak volt egyik temetkezőhelye. Ebben az esetben a kurgán korát az i. е. V. századra tehetnénk. A halomkutatás ütemének fokozása a mai alföldi nagy építkezések idején leletmentési szempontból is komoly feladatokat ró ránk. A balmazújvárosi ásatás befejezése után alkalmam volt másutt is megtekintenem két feltárásra váró halmot a Hortobágyi halastó vasútállomás környékén. Ezeknek egyikét a »Bivaly-halmot« gátépítés érdekében bázisáig hordották le, s csak a közepén hagytak egy oszlopszerű kubikosbabát, a »Faluvéghalomnak«, viszont ugyancsak az eredeti földfelszínig — 3/

5 részét hordatták el. A halomkutatásnak tervszerűvé tétele azonban azzal a felmérhetetlen régészeti haszonnal is járna, hogy az őskori leletanyagunkban előforduló keleti vonatkozások forrását saját kutatási területükön ismerhetnénk meg, és figyelmünket fokozott mértékben Kelet felé fordíthatnánk. Csalog József 1

1 Scheftsik György : Jász-Nagykun-Szolnok -vármegyei múltja és jelenje. 1

2 Hild Viktor: Arch. Ért. XXI. (1901) 120—138. 1

3 Zoltai : i. m. 13. lap. 1

1 Múz. és Könyvt. Ért. 1907. 27. lap. 1

5 Ásatási napló 1906. ápr. 10-től, 17. sz. 1

6 M. Rostowcew : Skythien und der Bosporus I. 28

—

294. lap.