Folia archeologica 6. (1954)

Soproni Sándor: A budakalászi kocsi

A budakalászi kocsi 31 A kocsi kialakulását az ókori Kelet nagy kultúrájú népeinél kell keres­nünk. A legújabb kutatások a kocsi kialakulását Mezopotámia területére, az Uruk-periódusba helyezik, az i. e. 3500 körüli évekre. 1 1 A kocsi alkalmazá­sát szánka és rudas csúszka (Stangenschleife) használata előzte meg, 1 2 azon­ban ennek kapcsolata a kocsi kialakulására kellőképpen még nem tisztázott. 13 Kothe szerint a csúszkát már a Halaf-periódusban ismerték. 1 4 Mezopotámia fejlett mezőgazdasági élete már ebben a korban szükségessé tette bizonyos kerekes járművek alkalmazását egyrészt a termés beszállítására, másrészt a trágya kihordására. 1 5 Legutóbb V. G. Childe foglalkozott a legkorábbi kocsi­emlékekkel, s a fennmaradt leletek alapján Európára kiterjedően is vázolta a kocsi és a hozzátartozó kerekek fejlődésének történetét. 1 6 Ugyancsak ő adott megközelítő kormeghatározást a kocsi elterjedésére az egyes területekre vonatkozóan. 1 7 Az európai szárazföldön a kocsi első megjelenését Görögország területére helyezi az i. e. 1550 körüli évekbe. 1 8 Közép-Európa területén a kocsi legkorábbi előfordulását az i. e. 1200 körüli évekbe helyezi. A budakalászi kocsiedény alapján azonban a kocsi megjelenését Közép-Európa területén jóval korábbra, az i. е. III. évezred végére kell tennünk. A budakalászi kocsi a legkorábbi típust, a tömörkerekes kocsit mutatja. 19 A tömör keréknek két fajtáját ismerjük. A fejletlenebb típust az egy szeletből készített kerék képviseli. A három részből megfelelő csapolással összeállított kerék fejlettebb megoldásnak látszik, és megfelelő vastagságú fatörzs hiányá­ban is elő lehet állítani. Európa területén mindkét típus képviselve van. Az egy szeletből készült tömör fakerekek legjelentősebb darabjait Sztorozse­vaja Mogila-ból 2 0 és Beckdorf-ból 2 1 ismerjük. A háromrészes fakerekek legszebb példányai a »Három testvér« kurgáncsoportból 2 2 és a Dystrup-i mocsárból 23 származnak. A budakalászi kocsi rekonstrukcióját a lelet alapján aránylag könnyen elképzelhetjük. Kéttengelyes, négykerekes kocsi lehetett. A kocsialj deszkák­1 1 V. G. Childe : Tlie first Waggons and Cars — from the Tigris to the Severn. Procedings of the Prehistoric Society 1951. 178 ; u. ő.: The European Inheritance I. Oxford, 1954. 91. Vele szemben К. Birket-Smith a középázsiai steppevidékre helyezi a kocsi kialakulását, bár szerinte is a legkorábbi emlékek Mezopotámiából származnak. (Geschichte der Kultur, Zürich, 1946. 242.) 1 2 G. Berg : Sledges and Wheeled Vehichles. Nordiska Museets Handlingar. 4. 1935. 140. sk. — H. Kothe, Verbreitung und Alter der Stangenschleife. Ethnographisch­archäologische Forschungen. I. 1953. 74. — К. Birket-Smith, i. m. 241. 1 3 H. Kothe : i. m. 80. 1 4 I. m. 90. 1 5 V. G. Childe : The first Waggons and Cars — from the Tigris to the Severn. Proceedings of the Prehistoric Society 1951. 177. 1 6 I. m. 177—194. 1 7 I. m. 193. 1 8 Az újabban előkerült Sztorozsevaja Mogila-i kerékleletről 1. lejjebb. 1 8 V. ö. : J. G. D. Clark : Prehistoric Europe, London, 1952. 308. 2 0 А. И. T e p e н о ж к и н, Скифская Днепровская правобережная экспедиция Краткие Сообщения ИИМК, XXXVII, 1951, 117-118. (Datálása III. évezred 2. fele.) 2 1 A. Cassau : Ein frühbronzezeitlicher oder endsteinzeitlicher Wagenradfund in Beckdorf, Kr. Stade. Nachrichten aus Niedersachsens Urgeschichte, 12, 1938. 66. 2 2 И. В. Синицын, Памятники предскифской эпохи в стелях Нижнего По­волжья. Советская Археология, X. 1948, 152, Рис. 16. (Datálása : i. m. 156. — V. ö. még V. G. Childe, i. m. 186.) 2 3 S. Müller : Nye fund og jagttagelser fra Sten-, Bronze, og Jernalderen. Aar­boger for nordisk oldkyndighed og historie. 22, 1907. 75. sk. Fig. 1. Datálására v. ö.: V. G. Childe, i. m. 186.

Next

/
Oldalképek
Tartalom