Folia archeologica 6. (1954)

Soproni Sándor: A budakalászi kocsi

A budakalászi kocsi 31 A kocsi kialakulását az ókori Kelet nagy kultúrájú népeinél kell keresnünk. A legújabb kutatások a kocsi kialakulását Mezopotámia területére, az Uruk-periódusba helyezik, az i. e. 3500 körüli évekre.

1

1 A kocsi alkalmazását szánka és rudas csúszka (Stangenschleife) használata előzte meg,

1

2 azonban ennek kapcsolata a kocsi kialakulására kellőképpen még nem tisztázott.

13 Kothe szerint a csúszkát már a Halaf-periódusban ismerték.

1

4 Mezopotámia fejlett mezőgazdasági élete már ebben a korban szükségessé tette bizonyos kerekes járművek alkalmazását egyrészt a termés beszállítására, másrészt a trágya kihordására.

1

5 Legutóbb V. G. Childe foglalkozott a legkorábbi kocsiemlékekkel, s a fennmaradt leletek alapján Európára kiterjedően is vázolta a kocsi és a hozzátartozó kerekek fejlődésének történetét.

1

6 Ugyancsak ő adott megközelítő kormeghatározást a kocsi elterjedésére az egyes területekre vonatkozóan.

1

7 Az európai szárazföldön a kocsi első megjelenését Görögország területére helyezi az i. e. 1550 körüli évekbe.

1

8 Közép-Európa területén a kocsi legkorábbi előfordulását az i. e. 1200 körüli évekbe helyezi. A budakalászi kocsiedény alapján azonban a kocsi megjelenését Közép-Európa területén jóval korábbra, az i. е. III. évezred végére kell tennünk. A budakalászi kocsi a legkorábbi típust, a tömörkerekes kocsit mutatja.

19 A tömör keréknek két fajtáját ismerjük. A fejletlenebb típust az egy szeletből készített kerék képviseli. A három részből megfelelő csapolással összeállított kerék fejlettebb megoldásnak látszik, és megfelelő vastagságú fatörzs hiányában is elő lehet állítani. Európa területén mindkét típus képviselve van. Az egy szeletből készült tömör fakerekek legjelentősebb darabjait Sztorozsevaja Mogila-ból

2

0 és Beckdorf-ból

2

1 ismerjük. A háromrészes fakerekek legszebb példányai a »Három testvér« kurgáncsoportból

2

2 és a Dystrup-i mocsárból

23 származnak. A budakalászi kocsi rekonstrukcióját a lelet alapján aránylag könnyen elképzelhetjük. Kéttengelyes, négykerekes kocsi lehetett. A kocsialj deszkák1

1 V. G. Childe : Tlie first Waggons and Cars — from the Tigris to the Severn. Procedings of the Prehistoric Society 1951. 178 ; u. ő.: The European Inheritance I. Oxford, 1954. 91. Vele szemben К. Birket-Smith a középázsiai steppevidékre helyezi a kocsi kialakulását, bár szerinte is a legkorábbi emlékek Mezopotámiából származnak. (Geschichte der Kultur, Zürich, 1946. 242.) 1

2 G. Berg : Sledges and Wheeled Vehichles. Nordiska Museets Handlingar. 4. 1935. 140. sk. — H. Kothe, Verbreitung und Alter der Stangenschleife. Ethnographischarchäologische Forschungen. I. 1953. 74. — К. Birket-Smith, i. m. 241. 1

3 H. Kothe

: i. m. 80. 1

4 I. m. 90. 1

5 V. G. Childe : The first Waggons and Cars — from the Tigris to the Severn. Proceedings of the Prehistoric Society 1951. 177. 1

6 I. m. 177—194. 1

7 I. m. 193. 1

8 Az újabban előkerült Sztorozsevaja Mogila-i kerékleletről 1. lejjebb. 1

8 V. ö. : J. G. D. Clark : Prehistoric Europe, London, 1952. 308. 2

0 А. И. T e p e н о ж к и н, Скифская Днепровская правобережная экспедиция Краткие Сообщения ИИМК, XXXVII, 1951, 117-118. (Datálása III. évezred 2. fele.) 2

1 A. Cassau : Ein frühbronzezeitlicher oder endsteinzeitlicher Wagenradfund in Beckdorf, Kr. Stade. Nachrichten aus Niedersachsens Urgeschichte, 12, 1938. 66. 2

2 И. В. Синицын, Памятники предскифской эпохи в стелях Нижнего Поволжья. Советская Археология, X. 1948, 152, Рис. 16. (Datálása : i. m. 156. — V. ö. még V. G. Childe, i. m. 186.) 2

3 S. Müller : Nye fund og jagttagelser fra Sten-, Bronze, og Jernalderen. Aarboger for nordisk oldkyndighed og historie. 22, 1907. 75. sk. Fig. 1. Datálására v. ö.: V. G. Childe, i. m. 186.