Folia archeologica 6. (1954)

Soproni Sándor: A budakalászi kocsi

32 Soproni Sándor ból, illetve fatörzsekből volt összeállítva, melyet a kocsiszekrény alján lévő bekarcolások igazolnak. A kocsi oldalai feltételezhetően vesszőből voltak fonva. 2 4 A kerekek egyetlen faszeletből készültek. Tekintve, hogy a kocsi jellegzetes elemeit a készítő karcolással bejelölte, feltételezhetjük, hogy amennyiben a kerekek három részből készültek volna, úgy a készítő azt is — akárcsak a kerékagyat — jelezte volna a kerekeken. A budakalászi kocsi kerekeinek rekonstruálásához jó analógiát nyújt a Beckdorf-i kerék. 2 5 A Beck­dorf-i kerék 65,5—67 cm átmérőjű, 2 6 vastagsága 5—10 cm között váltakozik. Középen mintegy 20 cm átmérőjű kerek lyuk. A kerék nem közvetlenül a tengelyen nyugodott, hanem egy csőalakú kerékagyon. 2 7 A Beckdorf-i kerék a budakalászihoz hasonlóan le van kerekítve, valószínűleg azért, hogy a kerék ki ne töredezzék, másrészt így a súrlódás is kisebb. A Beckdorf-i kerék elő­és hátlapján erős, rövid ütésektől származó baltamélyedések figyelhetők meg. 2 8 A kocsi elején központi fekvésű rúd lehetett. A rudat villaalakú fából készíthették, melynek két villaalakú végét a kocsialj deszkáihoz erősíthették egy-egy cövekkel. Az első tengely fordulására ebből a korai időből nincs még adatunk, feltételezhetően az első tengely is rögzítve volt. 2 9 A kocsi méreteire vonatkozóan a kerék méretein kívül semmi biztos támpontunk nincs. Figyelembevéve a kor szükségleteit, az akkori útviszonyokat, 3 0 valamint a készítés primitív voltát, a péceli kultúra népének kocsiját 1,5 X 2—3 méternél nagyobbnak nem képzelhetjük el. * A kocsilelet alapján felmerül az eredet kérdése : a péceli kultúra népe honnan vette a kocsi ismeretét és használatát. Ennek kapcsán két eshetőséget kell megvizsgálnunk, az autochton fejlődés, valamint az átvétel kérdését. Az autochton fejlődés esetén olyan gazdasági fejlettséget — jelen esetben földművelést — kell feltételeznünk, mely szükségessé tette a kocsi felfedezését, vagy az esetleges korábbi szállítóeszköznek — a szánkának, illetve csúszkának — továbbfejlesztésé^. Jelen esetben azonban az autochton fejlődés lehetőségét el kell vetnünk. Ellene mond ugyanis az a negatívum, hogy a kocsileletünket megelőző korszakból hazánk területéről semmi olyan emlékanyagunk nincs, melynek alapián a kocsi vagy a szánka ismeretét fel­tételezhetnénk. De ellene mond jelenlegi ismereteink alapján a péceli kultúra gazdasági élete, nevezetesen a földművelés fejlettségi állapota is. 3 1 Másrészt 2 4 V. ö. H. Kothe: i. m. 77. Abb. 4. 2 5 A budakalászi lelet alapján a Beckdorf-i kerék pollen-analitikai vizsgálaton alapuló időmeghatározását — neolit vége, bronzkor eleje — elfogadhatjuk. V. ö. még : J. G. D. Clark : i. m. 308. 2 6 A. Cassau : i. m. 67. — V. ö. még a Sztorozsevaja Mogila-i kereket, mely kb. 50 cm átmérőjű (А. И. Тереножкин, i. m. 117—118.) és az 50—80 cm átmérőjű mezo­potámiai kerekeket. (V. G. Childe : i. m. 181.) 2 7 S. Müller: i. m. 76. Fig. 1. 2 8 A. Cassau: i. m. 68. 2 9 V. ö. V. G. Childe : i. m. 182 és 192. a o V. G. Childe megállapításait a kora-bronzkorra vonatkozóan 1. The European Inheritance I. Oxford, 1954. 126. 3 1 Részletesen Banner J.: i. m. 632. sk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom