Folia archeologica 6. (1954)
Hegedűs Gyuláné: Egy herendi művezető emlékezései
186 Hegedűs Gyuláné hatásos festéssel fazekas árut készítettem...« Sajnos, további részleteket ezzel a technikával kapcsolatban nem közöl. Papírsablonok használata az edények díszítő eljárásánál hazai fazekasmestereink körében is ismeretes volt. A sablonokat a különböző díszítőmotívumok formájának megfelelően papírból vágták ki, és az edény falára rányomva festették be az edényeket. Így a sablonok helye alakjuknak megfelelően világos maradt. 6 Ez a díszítési mód a gömöri fazekasoknál volt a legelterjedtebb, de ismerték a mezőcsátiak is. 7 Ullrich feltehetően azért használt staniolsablonokat, mert a staniol vékony és formálható felületével jobban tapadhatott az edény falára, mint a papírból készített sablon. A család naponta 4—500 edényt festett, amiket mint újdonságokat a közönség nagyon megkedvelt. Az egyre növekvő rendeléseket a nagylétszámú család (felesége, két fia, anyósa, két sógora) sem tudta teljesíteni, ezért két tanoncot szerződtetett. Hetenként két kereskedő egy-egy szekérre való, %—700 darab vegyes edényt szállított el tőle, 60—70 korona értékben. Az edényeket tűzálló tokok nélkül, vályogkemencében égette. Egyszerre 5—600 darab cserép került égetésre, 4—500 kg fa felhasználásával. Egyévi megfeszített munka után 3000 koronáért házat vett, amelyet szinte kizárólag műhelynek rendezett be, lakásnak »csak a legszűkebb lyukat megtartva«. A műhelyt, »ahol ekkor még a három korongot lábbal rúgták«, Veres József Orosháza képviselőjének közbenjárására, a hazai iparfejlesztés keretében gépekkel látták el. Az új gépeket -—egy malom, egy agyaggyúró, két gépkorong (egyik a magasabb, másik a lapos tárgyak formázására) — egy 6 HP Bánki—Csonka-rendszerű benzinmotor hajtotta. A gépekkel elért eredményeket az 1905-ben rendezett első házi kiállításán mutatta be. Ullrich a kiállításról nem közölt részleteket. Az »Orosházi Hirlap« tudósításaiból megtudjuk, hogy az 1905 április 23-án Ullrich telepén (Vasúti sor 330. sz.) megnyílt kiállításon háztartási edények, kályhák, takaréktűzhelyek és különböző dísztárgyak szerepeltek. Ezek az egyheti nyitvatartási idő alatt mind elkeltek, sőt nagyszámú utánrendelésekkel is elhalmozták Ullrichot. 8 Ezt igazolja junius 4-én közzétett hirdetése is, amelyben tudatja, hogy a nála húsvétkor rendezett házi kiállítás alkalmával utánrendelt tárgyak elkészültek. 9 A kiállítás sikerét bizonyítja az is, hogy az Aradi Iparkamara megbízottja több tárgyat választott ki az ugyanez év májusában rendezendő országos iparművészeti kiállítás számára. Ezen a kiállításon Ullrich összes kiállított tárgyait Thék Endre vette meg. 1 0 Aradon bronzérmet és--oklevelet nyert, majd az 1907. pécsi országos kiállításon ezüstéremmel jutalmazták munkáját. 1908-ban, a Kolozsvári Iparkamara felkérésére, Wesselényi Béláné zsibói birtokán agyagipari műhelyt rendezett be, «3 gépkorong, 1 kemence, 1 malom és 1 agyaggyúró felszerelésével. A műhely részére a modelleket sógora, Eckert Vendel készítette. További részleteket erről a vállalkozásáról nem ír, és másutt sem lehet találni. Az elért sikerek és eredmények további munkára ösztönözték. 1914. évi húsvéti kiállításáról büszkén írja : ».. .ekkor már egy nagyobb szabású kiállítást rendeztem a telepemen...« Ekkor szerepelnek először önálló munkájukkal fiai, a technológiát végzett idősebb Ádám és a fiatalabb Károly. A kiál6 Domanovszky György : Mezőcsáti kerámia, Bp. 1953. 16. ' Domanovszky György : Népi fazekasság, Bp. 1942. 18. , 8 »Orosházi Hirlap«, 1905. IV. 16., IV. 30. 8 U. o. 1905. VI. 4. 1 0 U. o. 1905. V. 14.
