Folia archeologica 6. (1954)

Szabó György: A falusi kovács a XV—XVI. sz.-ban

A falusi kovács a XV—XVI. században _ 127 A kovácsműhely előtt biztosan volt akkora szabad "hely, amekkorán a vasaltatásra hozott szekerek álltak, s amelyen a patkolást is elvégezhették. Ezen állott a patkoláshoz szükséges — a manapság is a műhely előtti — korlát. (Erről a patkolásról szóló fejezetben írok bővebben.) Középkori kovácsműheyeink előtt is lehetett olyan faoszlopok által tartott féleresz, amely alatt rossz időben dolgoztak. Ásatásainkon előkerülő kovácsműhelyek feltárásálnál erre is ügyelnünk kell majd. A kovácsműhely belső berendezéséről és a kovács szerszámaiból kevés tárgyi emlékünk van. így ezekről elsősorban főként a hazai írott források (szójegyzékek, összeírások) és a korabeli külföldi ábrázolások tájékoztatnak bennünket, s mindezeket kiegészítik a néprajzi adatok. A XV. század első feléből való szójegyzékek közül a besztercei szószedetben az alábbiak vannak : feretr, vag ; 720. calips — akel, cos — fen, incos —ylew, maleus — vereu, mola—ezuere kezerew, 730. faber — chouach, 735. famtum — pathko, babatum — pathko, angarium — corlath, scaptr — idem, ferale — patkolnya, 740. blanetus — patk seg, forpex — ollow, 745. flebotus — vereu vas, 759. massa — zen vas.

1

6 A vele egykorú schlägli szójegyzék is részletes : 1281. ferrum — vas, 1282. calips — achel, 1283. cos — fen, 1284. incus — wie, 1285. maleus — vere, 1286. ferrelanus — sen vas, 1287. forceps — olio, 1288. mola — kezerw, 1

6 Finály Henrik : A besztercei szószedet. Bp. 1892. 43—45.