Folia archeologica 6. (1949)
NOVÁK JÓZSEF: KÉTÉLŰ RÉZCSÁKÁNY RÁBOLYRÓL (HEVES MEGYE)
it 18 DR. NOVÁK: KÉTÉLŰ RÉZCSÁKÁNY RÁBOLYRÖL Dobrovits László volt tikosi (Szabolcs m.) káptalani intéző, majd telepfelügyelő, jelenleg egri lakos birtokában van az alább leírandó rézcsákány. Elbeszélése szerint Poroszló (Heves m.) mellett, az egri káptalan Rábolyi gazdaságából került elő. A lelőhely közelében folyik az Eger patak, melynek áradásaikor putrilakások nyomait fedezte fel. Ezek a nyomok különösen két esetben voltak feltűnőek: egyszer gátépítés közben ötlöttek szembe a föld elhordása alkalmával kerek, sötét foltjaikkal, másodszor egy partomlásnál függőleges metszetben mutatkozott meg méhkashoz hasonló alakjuk. Sajnos, az áradás elleni küzdelem nem adott időt tüzetesebb megfigyelésekre. A putrinyomok az általános térképen a Rábolyi tanyától É felé a Rábolyi part végéig terjedtek. A Rábolyi part L betűjénél kuporgó helyzetben eltemetett csontváz került elő s ennek közelében vetette ^el a gőzeke csákányunkat. 1 (XIV. tábla) * A csákány 1119 gr. Az él hossza 5.3, illetőleg 5 cm. Éltől-élig a távolság a test domborodó oldalán mérve 21 és 21.2 cm. A többi méreteket rajzban adom. A csákány szép, arányos és eléggé pontos munka. Egyedüli szabálytalanság a nyéllyuk hossz- és keresztmetszeténél mutatkozik, de ez a lyuk készítésével kapcsolatos jelenség. Csákányunk a kétélű rézcsákányok azon ritka csoportjába tartozik, melynek élei egy síkban helyezkednek el. Két szárnya szinte pontosan egyenlő. A nyéllyuk a középpontban, a testre merőlegesen helyezkedik el. Sem a hossz-, sem a kereszttengely nem törik meg a lyuknál, mint az az ellentettélű kettős rézcsákányoknál gyakori, hanem teljesen egyenes. A test a lyuknál a leglaposabb s egyik oldalán be is homoro1 Dobrovits László úrnak ez úton is kifejezem hálás köszönetemet a csákánynak leközlésre való átengedéséért éa az adatok elbeszéléséért, dik, míg a túloldalon, a nyélhüvelynél, a körül kissé kiemelkedik. A lyuk szokatlanul nagy s tőle kétoldalt bütyökszerűen megvastagodik a test. Két oldalán ez a kidomborodás enyhe fokozatossággal megy át egészen lapos ívbe s az él előtt alig feltűnő töréssel sík lapban végződik. A lyuk irányában nézve mindkét oldalon feltűnik, hogy nem tökéletesen sima, hanem rajta egész sekély kiemelkedések és bemélyedések vannak. Noha Pulszky azt mondja, hogy ezek az egyenlőtlen ,,élegülés" (oxydálódás) következményei 2, valószínűnek veszem, hogy utólagos kalapálás erősen elmosódott nyomait kell bennük látnunk. Szerinte a rézeszközök többségét kalapálták, más részét öntötték, de ezeket is utólag kalapálták. 3 Csákányunk ebbe az utolsó csoportba tartozhat. A test a lyuk irányában nézve a középső kidomborodás után enyhén homorodva keskenyedik s csak a végénél megy át erősebb domborodó behajlásba. Oldalról nézve is lassan szélesedik a középső bevölgyülésből az élek felé, melyek azonban nem nagyon szélesek s a felső (a nyélnyújtvánnyal szembenlevő) oldalon erősebben, alul kevésbbé ívelnek.. A csákány anyaga tiszta réz, benne csupán arzén-nyomokat lehetett kimutatni.* Az As gyakornok úrnak mondok- hálás köszönetet,, rézben a nyújthatóságot fokozza. A rábolyi rézcsákánynak az alapmintáját,, analógiáit hiába keressük a fémeszközök között. A késői fiatalabb kőkor s az aeneolithikum kobaltái és kőcsákányai hasonlítanak csak hozzá, melyeknél az ember óvatosan bánik a rideg és nehezen engedelmeskedő anyaggal. A mi csákányunknál sem használta ki készítője a 2 Pulszky Ferenc: Magyarország archaeologiája. 1. — I. 77. 3 Pulszky i. m. 80. 1. 4 A végy vizsgálatért Kékedy László egyetemi KÉTÉLŰ RÉZCSÁKÁNY RÁBOLYRÓL (HEVES MEGYE).
