Folia archeologica 6. (1949)
FOLTINY ISTVÁN: A LAUSITZI KULTURA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN
FOLTINY: A LAUSITZI KULTÚRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉNS 67 dg' amelyhez hasonló típusok a csehországi anyagban 5 7 is előfordulnak. A kiskundorozsmai 4. (XIX. t. 1.) és 9. (XIX. t. 2.) sír nagyméretű urnái — bár hazai elemek 5 s is felfedezhetők bennük — szintén a lausitzi kultúrába sorozhatok. Hasonló típusokat Koroncóról 5 9 és az ausztriai Gemeinlebarnból 6 0 ismerünk. Feltűnő, hogy a gemeinlebarni 4. sír tálja 6 1 azonos a dorozsmai 4. síréval (XIX. t. 3.). A dorozsmai 5. (XXVI. t. 2.), 9. (XIX. t. 4.), 12. (XIX. t. 6.), 17. (XXIV. t. 13.) és meg nem határozható sír (XIX. t. 9.) magas csonkakúpos nyakú, talpas, a nyakon két pici füllel és körbefutó pontsorral díszített, a legnagyobb öblösödésen erősen kiugró bütykű edényei, amelyek urnákéntr voltak használatban, szintén a lausitzi kultúra hazai elemekkel keveredett emlékei.- Ebbe a " kultúrába sorozzuk őket nemcsak azért, mert egyik példány (XIX. t. 4.) a do. rozsmai 9. sír már jellemzett nagyméretű edényével (XIX. t. 2.)- együtt fordul elő, hanem mert szerkezeti felépítésük mindenben a bogárzói 6. sír fentebb tárgyalt urnájára (XVII. t. 3—4.) emlékeztet. Itt- tehát a versec-vattinai kultúrcsoport elemei - vegyülnek el a lausitzi motívumokkal. A bogárzói ~ és dorozsmai tálak (XVII. t.13., XVm. 1.1—3., 5. ; sírok szerint külön nem választható bogárzói anyag, csak a fényképe maradt meg; XlX.t. 3 Dorozsma, 4. sír XIX. t. 8.— Dorozsma, 14. sír, XXVI. t. 4. — Dorozsma, öreghegy) határozottan a lausitzi kultúra formakörébe tartoznak. A dorozsmai 4. sír tálját XXIX. t. 3.) és ennek megfelelőit (XVIL 1.13., I I Schráoü J., I. m. Taf. XXVII. Abb. 9. 6 8 A nyúlánk nyak, a rendszerint kihajlő szájperem <gs a hosszúkás alsó rész hazai elemek: Tompa F., A lausitzi kultúra Borsodban. Folia Arch. I— П. 30. 1. . Б э Mithay S., i. m. XVII. t. T. — A nyak kissé rövidebb és a kétsoros rátétdíszen négy pici fül helyezkedik el. Különben azonos a dorozsmai 4. sír edényével (XIX. 1.1.), amelynek az öblösödésén visizont hosszúkás lefelé néző bütykök helyezkednek el. — A dorozsmai 9. sír edényéhez (XIX. t. 2.) egy másik koroncói urna Ali közelebb (Mithay S. i. m. XIV. t. 4.). 6 0 Josef Szombathy: Prähistorische Flachgräber bei Gemeinlebarn in Niederösterreich. Römisch-Germanische Forschungen. Bd. III. Érdemes a gemeinlebaroi 4. (Taf. 17. Abb. 5.) és 5. (Taf. 18. Abb. 11.) aísok urnáit a két nagy dorozsmai edénnyel összeÖasonlítani. t '• e i Szombathy J. i. m, Taf. 17. Abb. 9. XVIII. t/l., XXVI. t. 4.; a mellékletként szereplő nagy urna és a már hivatkozott gemeinlebarni analógia utalja ebbe a csoportba. A dorozsmai 14. sír (XIX. t. 8.) edénye és annak bogárzói testvérpéldányai (XVI. t. 2—3., 5.) viszont teljesen azonosak a lausitzi kultúra koroncói 62 helyének néhány táljával. Az egyik bogárzói tál (XVIII. t. 2.) némileg emlékeztet a csehországi halom sírok kultúrája 6 3 formáira. Valószínű, hogy ez a tálforma mind a két kultúrában otthonos volt. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy a túlnyomóan halom sírok kultúrájának jellegét mutató szomolányi temető több tálja 6 4 is párhuzamba állítható a szegedvidékiekkel, sőt* az ausztriai* Getzersdorfon előkerült töredékes példány 6 5 is sok egyezést mutat ezekkel. A dorozsmai 14. sír töredékes edényét (XIX. t. 7.) a vele együtt lévő tál miatt teszszük a lausitzi kultúrába. s A két bogárzói edénytöredék (XVIII. t. 4., 11.) és néhány Dorozsma-Öreghegyről előkerült edénybldalrész (XXVI. t. 1., 3., 5-^в., 8.) korát éppen töredékességük miatt nem lehet teljes határozottsággal megállapítani. Valószínű azonban, hogy ezek is a bronzkor harmadik és ne^ gyedik periódusába tartozó edények töredékei, mert más kultúra emlékét nem ismerjük erről a lelőhelyről. Az is e mellett bizonyít, hogy társaságukban egy vízszintesen kihajló peremű, nyakrész is volt, àmely a lausitzi kultúrába so-rozható. De az innen származó fémanyag is — mint látni fogjuk — erre az időre datálható.A bronzanyag kultúrák szerint való szétválasztása már — dolog természetéből követke- zőleg is — nagyobb nehézségekkel jár, hiszen a fémtárgyak hosszabb életűek és nagyobb területen egységesek, mint a kerámia. A halom sírok kultúrája emlékeinek tárgyalásánál már említettük a bogárzói kerek, tüskés bronzkorongokat (XXI. t. 1—10.) és azok néhány külföldi megfelelőjét (Pitten, Winklarn). ^Magyarországon Rácegresről 6 6 és ismeretlen lelőhelyről 6 7 közöltek hasonlókat. Wosinsky в2 Mithay S. i. m. XVI. t. 4—5. 63 Schránil J. i. m. Taf. XXIV. Abb. 21., 25. 64 Arch. Ért. 1896. 115. 1. 2.; 116. L, V. es Willvonseder K., Die mittlere Bronzezeit, S. 317—319., Taf. 4. Fig. 4. ее Wosinsky M., i. un. 51. 1. 1—6. \ e* Hamsel X i. m. I. k. bV, t. 3. . t J
