Folia archeologica 6. (1949)
FOLTINY ISTVÁN: A LAUSITZI KULTURA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN
FOLOTNY: A LAUSITZI KULTÜRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN — , 73 ruhadíszeknek 6 8 tartja őket, Willvonseder 6 9 szerint spirális csövecskékkel együtt zsinórra fűzték fel ezeket; a csehországi Minicen 7 0 előkerült kincsleletben spirális с csövecskékkel együtt bronzdrótra .erősítették őket. A spirális korongokban végződő gyűrűk (XXIII. t. 7—8.12—16. — Bogárzó; XXIII. t. 3 —6., 9—10. — Dorozsma-Öreghegy; XXV. t. 8. — Dorozsma-Öreghegy, töredék ) megfelelőit a fentebb hivatkozott pitteni és winklarni példá.nyokon 7 1 kívül Ausztria területéről Grosshüflein, Gmunden és Maiersdorf lelőhelyeiről ismerjük, de a halom sírok kultúrájának területén mindenütt otthonosak. 7 2 Magyarországon Felsődobszán 7 3 (Abaúj vvm.) .és a halom sírok -kultúrájának hatásait mutáló szomoiányi temető anyagában 7 4 lépnek fel. A spirális bronzcsövecskék (XXIV. t. 3—4., -Kiskundorozsma, 17. sír, XXIII. 1.11—17— Bogárzó) már a bronzkor második periódusában ш1 voltak terjedve, 7 5 nem hiányoztak a középbronzkorban sem, sőt a lausitzi kultúrában is előfordulnak, 7 6 úgy hogy a bronzkoron belül közelebbi korhatározó jellegük nincs. A spirális karvédő V(XXI. t. ll.-Bogárzó: 19. sír; XXII. t. 8—9.-Bogárzó : szórvány; XXIII. t. 19—23.-Bogárzó: 19. sír, töredékesen) -Magyarországon Patay szerint 7 7 a Tószeg-A periódusba tartozó.sírokban fordul .elő a leggyakrabban, de nem korhatározó, mert a Toszeg-D periódusnak .megfelelő füzesabonyi telepen 7 8 ú előkerült. A bogárzói példányokat az edény, es Aroh. Ért. 1891. 52. 1. 6 9 WillvoGseder K., Die mittlere Bronzezeit, S. 3"46. — Willvonseder részletesen foglalkozik e korongok eredetével és elterjedési területével (S. 143—147.). 70 SchrániI J., i. m. S. 128. Taf. XXV. Abb. 33. 7 1 Lásd a 24. és 25. jegyzetet! 7 2 Willvonseder K., Die mittlere Bronzezeit. S. <133—134. 73 Hampel J., i.' m. XLIX. t. 1. 7 4 U. o. CCXLII. t. 3—5. Patay P. i. m. VI. .t. 11., XI. t. — Tompa •F. Bericht. Taf. 25. Abb. 13. — Banner János, A Marosvidék bronzkori zsugorított temetkezéseinek sírmellékletei. — Beigaben der bronzezeitlichen Hockergräber aus der Maros-Gegend.,. DolgozatokArbeiten, 1931. t. 30. Y 7 6 Willvonseder K„ Die mittlere Bronzezeit. S. 147—149. — A dorozsmai spirális csövecskék is laujsitzi jellegű sírból kerültek elö. 77 Patay Pál. i. m. 32. 1. — S. 36. 7 8 Tompa F. Bericht. Taf. 45. Abb. 27—29. amelyben előfordultak, a halom sírok kultúrájának idejébe, a Tószeg-C-nek megfelelő időszakra datálja, s a szórványosan felszínre került karvédőt is ebben az időben helyezzük el, mivel a bogárzói temetőből kora bronzkori leletet nem ismerünk. Willvonseder 7 9 Ausztria területéről említi ezeket s szerinte a Reinecke-féle В periódus után Ausztriában már nem találhatók meg. SchrániI 8 о az aunjetitzi kultúra emlékei között tárgyalja és a rézkorból származtatja őket. Nagy számban szerepelnek leleteink között felfüggeszthető csüngődíszék (XXII. t. 1—7.Bogárzó, szórvány ; XXV. t. 7., 10—13., 15., 18 —19., 23—24.-Dorozsma, 12. sír; XXV. t. 9.-Dorczsma, 20. sír). A legegyszerűbb közöttük a félholdalakú csüngő ( XXII. t. 3., 7.J, amely Magyarországon a korai bronzkorban gyakran fellép. A Marosvidéken külön függesztő tag nélkül, egyszerűen átlyukasztva találjuk meg, 8 1 a vatyai csoportból 8 2 már teljes megfelelőjét is ismerjük, hasonlóképpen előfordul a fejérmegyei Iváncsán 8 3 is. Mind a három helyen a Tószeg-B periódusra jellemző sírokban fordult elő, de Kecskeméten 8 4 a harmadik periódus leleteivel együtt került elő. A következő fejlődési fokot a fordított szívalakban áttört csüngök (XXV. t. 7., 9—13., 18^, 23.) képviselik, amelyek gyakran két részre vannak osztva (XXV. t. 7., 9., 11—13.). Ezek már mind a Tószeg-C jellegű lelőhelyeken lépnek fel, 8 5 Ausztriában 8 6 és Csehországban 87 pedig a halom sírok kultúrája jellegzetes mellékleteiként szerepelnek. A fejlettebb formát egy bogárzói példány (XXII. t. 2.) •mutatja. Ennél a belső választófal két oldalán egy-egy tag ugrik ki, a külső fal folytatásaként. Ez is a Tószeg-C. periódusba 79 Die mittlere Bronzezeit, S. 120—122. Willvonseder a Délnémetországra érvényes Reinecke-féle kronológiára gondol. so SchrániI J., i. m. S. 103. Tiaf. XIX. 2—3. sí Dolgozatok, 1931. X. t. 33. — Patay P., i. m. 49 1. — S. 56. 82 patiay P. i. m. XIII. t. 12. — Arch. Ért. 1898. 266. 1. B. 7. 83 Tompa F., Bericht. Taf. 25. Abb. 15. 84 и. о Taf. 33. Abb. 26. 85 Patay P., i. m. 49. 1. - S. 56. - Tompa F. Bericht, Taf. 31. Abb. 10. - Arch. Ért. 1898. 266. I. se willvonseder К., Die mittlere Bronzezeit. Л 140-.141. Taf. 24. Abb. 5—6; Taf. 33. Abb. 1—3,
