Folia archeologica 6. (1949)

BANNER JÁNOS: HERMAN OTTO LEVELE PÓSTA BÉLÁHOZ A MAGYAR ŐSKŐKOR KUTATÁS HARCOS IDEJÉBŐL

г BANNER: HERMAN OTTÓ LEVELE POSTA BÉLÁHOZ ségbe vontain Halaváts felvételének helyességét, az avasi teraszról új leletet mutattam be 3 a teraszt diluviálisnak fogadtam el, tehát Halaváts ellenében, ki ezt tagadta s még a sírokat is „homokkőbe" faragtatta. Hörnes

8 erre azt írta nekem, hogy minden következtetésem logikus és rajta lesz, hogy a stratigrafiai viszonyok újból fölvétessenek

9. De Böckh

1

0 is megmozdult, mert két geológusa

1

1 ugyancsak stigmatizálva volt. Kapta tehát magát s Darányihoz fordult avval, hogy ezt a dolgot már tisztázni kell. És a derék minister megadta hozzá a módot

1

2. A mult őszön kiküldetett dr. Papp Károly

13 a stratigrafiai viszonyok fölvételére, Kadic Ottokár

1* pedig mint palaeontologus, Az utóbbi fölkeresett és én bele tájékoztattam az egészbe, különös súlyt fektetve arra, hogy a Szinva patak eredete körül sok a barlang és különösen a Szeleta az, a melyben én őskori leleteket gyanítok. A két fiatal, lelkes tudós kiszállott s az eredmény a következő:. Az egész teraszrendszer Halaváts ellenében diluvium, az is, a melyen a református templom áll és a temető terjed

1^ A Petőfi utczában, mely a teraszhoz tartozik, került elő az a remek kis szakócza, a melynek képét küldtem és az e tájon végzett ásás számtalan kovaszllánkot nyújtott. Ez ugyanaz a táj, a honnan a miskolczi múzeum remek palaeontologiai leletei kerültek napfényre.

16 8 Höernes: Der diluviale Mensch im Europa. 1903. — Elismeri azt, hogy az első lelet hasonlít a chelléen szakócákhoz, de kétkedve fogadja a leletet s ha még is paleolitnak lehetne tartani, inkább solutréi korúnak véli. 9 Hogy közbenjárt-e a geológiai vizsgálatok megindítása érdekében, nem tudjuk, de, hogy azok valóban megindultak, az kétségtelen. 1

0 Böckh János e tárgyban írt megbízó levelét Papp Károly is közli. M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve 1907. 91—92. 1. 1

1 A fenti levélben névszerint is említett Halaváts Gyula és Telegdi Róth Lajos. 1

2 Darányi Ignác földmívelésügyi miniszternek 1.906. augusztus 31-én kelt rendelete indította meg a munkát. 1

3 1906. október 20-tól november 10-ig készült el a. felvétel. 14 EIs

ö jelentése a Földtani Közlöny 1907 évi 205—207. 1. 1

5 Innen való a harmadik lelet. L Mis

k- Év

k- 1900. 34—48. és 906—7. 27—39. 1. Evvel Halaváts összes állításai és föltevései megsemmisülnek. Habeat sibi. Ezt derítette ki Dr. Papp Károly, ki az értekezést már írja

1

7. Kadic, útmutatásomat követve, fölkereste a Szeleta barlangot, abban a felső humusz réteg alatt egy kb. 5 méter hatalmasságú diluviális agyagréteget fedett föl, a melyben megkezdte az ásatást. Ennek eredménye egyelőre számos Urs us spelaeus csont és primitiv csontszerszám I Ennek az ásatásnak folytatása májusban következik és lassanként a többi barlangra is sorkerül

1

8.. A földtani intézet pedig a barlangásást fölvette rendes prograirimjába. Ez eddig van. Ha csakugyan úgy fordul a dolog, hogy sort kerítenek az Alföldre, a megbízható geológus nélkülözhetetlen, mert enéikül az ásatás, rendesen azokat a tulajdonságokat mutatja, a melyekkel a turkálás bír

1

9. És most egy bizalmas és bizodalmas kérdés : nem szerzett kedves öcsém Doha Ferenctől,, a miskolczi avasi réf.. templom harangozójától egy palaeolith tárgyat? A mikor én a Solutrén értekezésben leírt szép kis ,,nyílkövet" tőle meg_ szereztem, azi; mondta, h.ojy volt még egy más formájú, a melyet egy „erdélyi űr" vitt el tele.

2

0' Én Orosz Endrére gondoltam, de a harangozó más személyieírást mondott be. A mint levelében olvastam, hogy Miskolezon járt, a gondolat megvillant az eszemben. Én későbben publikálni logok .és el is küldöm értekezéseimet mind a négyet Öleli örege Herman Ottó.'" Hogy a rendszeres paleolit-kutatás Herman Ottónak, 1893. február 13-án, a Természeittudományi Társulatban elhangzott előadásától IT Miskolcz környékének geológiai viszonyai.. Földt. Évk. 1907. 91—134. 1. is Adatok a »zinvavölgyi diluviális ember kérdéséhez. Földt. Közi. 1907. 333; 345 1. 19 Nem hisszük, hogy H. O. csupán a fiatalabbkorú telepek ásatására gondolt volina, amelyekhez, tudvalévően nem igen van szükség geológiai ismeretekre. Inkább úgy látszik, hogy a miskolci leletek után. az Alföldön is számított paleolit leletekre. Ha tényleg, így van, úgy ebben a feltevésében sem csalatkozott. Ilyen leleteik valóban előkerültek a szegedi Öthatoméból, 1935-ben, éppen Herman Ottó születésének 100. esztendejében. Lásd: Banner János: Az első alföldi palaeoiit-Leiet. — Dolgozatok, 1936. 1—7. 1. 20 Hogy ez a darab előkerült-e, nem tudjuk, de ezt a tényt publikációiban is említi. Nagyon jellemző, a századforduló táján folytatott vidéki múzeumpoliti-kára, amivel itt-ott még ma is. találkozunk. I