Folia archeologica 6. (1949)

BANNER JÁNOS ÉS FOLTINY ISTVÁN: HARMADIK ÁSATÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖKÉNYDOMBOM

51 BANNER—FOLTINY: HARMADIK ÁSATÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖKÉNYDOMBON fekvő egyazon magasságban van. A felső részt szabálytalan bekarcolt vonalak díszítik. Rendszer csak annyiban van benne, hogy a vonalak vezetése a bütykökhöz igazodik. Iszapolása és égetése jó. Színe tégla* Vörös. M 6, Sz 7, F 4 cm. (V. 23.) 8. Kisméretű edény. Alsó része csonkakúpos, perem alatti része, amely tulajdonképpen az egész felsőrészt alkotja hengeres. A két rész összeilleszkedésénél helyezkednek el, a bütykök egymással szemben. Iszapolása és égetése közepes. M 5, Sz 8, F 3 cm. <V. 22.) 9. Fordított csonkakúp-alakú edényke. Bütykök díszítik, amelyeknek elhelyezése teljesen szabálytalan. Néha kettő is esik egymás alá, máskor csak egy van, Ismét máskor a két bütyök ferde vonal mellett helyezkedik el. Iszapolása és égetése közepes. Színe vörös. M 6, Sz 8, F 5 cm. (VI. 8.) 10. Nagyméretű eleségtartó edény. Alsó része fordított csonkakúpos, felsőrésze csonkakúpos. A két rész kissé ívelten illeszkedik össze. Vastag, szegletesen megtörő fülei a legnagyobb öblösödésen helyezkednek el. Eredetileg négy ilyen füle volt. Szájpereme hiányzott, de valószínűleg egyenesen felfelé állott. Iszapolása és égetése közepes. Színe vörös. M 39. Sz 8, F 11 cm. (VI. 9.) A második házat csaknem közvetlenül az első mellett találtuk meg. Eredetileg sokkal nagyobb lehetett, mint az első s alakja sem volt annyira elnyúlt. Megközelítően téglalapalakú lehetett mintegy 76 m

2 területen. Ekkora területen voltak azok a jelenségek, amelyekből házra lehetett következtetni. Felületét vastag tapaszréteg borította, amely annyira áteresztette a vizet, hogy a gyengébbiszapolású, porozusabb égetésű kerámiai anyagból alig maradt meg valami. (VII. 5.) Hogy mégis biztosan házzal van dolgunk, azt az egész területen szétterített, felhordott sárgaföld-réteg igazolja. A benne talált négy nagy edény közül osak egy volt rekonstruálható, de képe ennek is elveszett s a méreteiről felvett adatok is hiányoznak. An

nyit eredeti fekvésből (VII. 5.) is meg lehet állapítani, hogy a legnagyobbfiajta edények közé tartozott. 11. Fordított csonkakúpos alsórészü, homorodó oldalú edény. Legnagyobb öblösödésén négy bütyök helyezkedik el. Iszapolása és égetése közepes. Szürke. M 12, Sz 18, F 6 cm. (V. 10.) A darab a viniöai példányokkal mutat rokonságot. A harmadik ház (VII. 3—4., VIII. 7., 9.) a két elsőtől kissé távolabb feküdt és elég rossz állapotban maradt meg. Alakjának teljes rekonstruálása nem is sikerült.. Annyit meg lehetett állapítani, hogy lemélyesztett falai voltak, amelyekre támaszkodott a kunyhószerű tető. Némi tájékoztatást nyujt az egyik megmaradt oldal, amelynek két végén a sarkokat is határozottan meg lehetett állapítani. Ez az oldal 8 m hosszú volt. Egyik oldalán a csatlakozó falból is meg volt egy kis részlet, de a többi teljesen hiányzott. Abból a körülményből, hogy a kunyhószerű fedél alatt csak középen lehetett tűzhelyet elhelyezni, arra lehet következtetni, hogy a rövidebb fal mintegy 7 méter hosszú lehetett. A tűzhely fekvése legalább is ezt mutatja. Feltűnő volt, hogy a ház alapja keletfelé lejtett. Míg a nyugati oldal 70 cm mélyen feküdt, addig a keleti rész 30—40 cm-rel mélyebbre süppedt. Ennek a magyarázata abban keresendő, hogy olyan helyre épült, ahol már előzőleg is mutatkoztak települési jelenségek, ha mindjárt csupán szétszórt hulladékok formájában is. Különösen kitűnt ez a tűzhely alatt akkor, amikor a szokatlan formájú, épített tűzhelyet „in situ" felvettük. Itt még 60 cm-rel mélyebben is találtunk Tiszai-kultúrába tartozó cserepeket. A tűzhely közelében, szétszórtan fekvő edényeken kívül egy nagyobb agyagrögöt (M 15, átmérő 24 cm) is találtunk, amelynek felületes kiégése és szabálytalan formája azt mutatja, hogy a tűzhely javítására szolgáló agyagot ilyen formában tartották a tűzhely közelében. A ház elpusztulásakor ez az agyagcsomó is kiégett. A házban edények és cserépcsomók voltajk, amelyekből a következő edényeket sikerült rekonstruáLni. 12. Magasoldalú tál. Formája nagyjából csonkakúpos, de oldalai kissé ívelnek. Felülete szokatlanul sima. Iszapolása és égetése közepes. Színe vörös. Pereme alatt, a két ellentétes oldalon egy-egy kissé hegyesedő bütyök van. M 11, Sz 13.5, F 5 cm. (V. 5.) 13. Nehezék. Alapja ellipszisalakú. Ehhez igazodik a kúpszerüen képzett forma is. Hegyesedő végén át van lyukasztva. Eddigi leleteink -közt ismeretlen. Valószínűleg a szövésnél használták; Gondosan vaa kidolgozva, simára csiszolva. Igen jó az égetése. Színe vörös. M 14.5 cm. (VI. 15.) lit. Nehezék. Alakja hengeres. Hosszában át van fúrva. Felületét bemélyedö kettős zeg-zugvonal díszíti. Hossza 7.5, átmérője 4 cm. (VI. 13.) 15. Kanál. Agyagból készült, oválisalakú. A keskenyebb végén kissé bemélyedö rész van, amely, úgy látszik, a nyél megerősítésére szolgált. Kivitele sokkal kezdetlegesebb, mint a többi edényeké. Annyira kezdetleges, hogy a gyermekjátékok csoportjában is helyet foglalhatna, Hossza 4, legnagyobb szélessége 3 cm. (VI. 7.) .. ,

a 16 Szűrő edény. Csonkakúpalakú. Iszapolása és égetése közepes. Színe szürke, Az edény aránylag las darabból lett kiegészítve, így nem lehetett megalapítani, hogy fogantyúja volt-e, de ez valószínűnek Ш, szik Bizonyára kettő is volt az ellentétes oldalakon, M 7, Sz 20, F 10 cm. (VI. 6. és 10.)